Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

510 Kötelmi jog. elhelyezésénél szabályszerűen járt-e el, és hogy a baleset a felhasznált anyag elhasználtságából vagy hiányosságából állott-e elő, ügydöntő jelentősége nincs, a fellebbezési bíróság ítéletének erre vonatkozó okfejtését támadó felülvizsgálati panasz tehát érdemi méltatást nem igényel. Alperes a tárgyi felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bebizonyítja, hogy a balesetet erőhatalom, vagy harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy a sérültnek saját hibája okozta. Az alperes álláspontja szerint a gázcső a járművektől szenvedett lázkódtatások következtében repedt meg, és mert ezt a tudomány mai állása mellett sem előrelátni, sem megakadályozni képes nem volt, a balesetért felelősséggel nem tartozik. Ez a jogi álláspont azonban téves. (... Mint fejben ...) Minthogy az alperes olyan körülményt, amely őt a tárgyi felelősség alól mentesítené, nem bizonyított, a másodbíróság a kártérítési kötelezettségét helyesen állapította nieg, az alperes ellenkező értelmű felülvizsgálati támadása tehát alaptalan. Ezért a m. kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének idevonatkozó részét elutasította. (1938. szept. 15. — P. I. 2911/ 1938.) V. ö.: Gr. XXXI. 818. 806. Mt. 1741. §. — Marha levágása kézi erővel nem veszélyes üzem. — A marhának kézi erővel való levágása veszélyes üzemnek nem minősíthető. K. Az e részben nem vitás tényállás szerint az I. r. alperes mészárosmester vágatta le a közvágóhidon azt a tehenet, amelynek levágása közben B. István az életét vesztette, azonban ő maga a vágásnál jelen nem volt, hanem azt megbízásból képesített segéde, a II. r. alperes, intézte. Arra. való tekintettel, hogy az I. r. alperes maga helyett szakképzett megbízottat rendelt, őt a m. kir. Kúriának 84. számú polgári teljes ülési döntvényének első bekezdése értelmében megbízottjának az ügykörébe eső teendők teljesítése közben harmadik személyeknek jogellenesen okozott károkért csupán saját vétkessége esetén felel, — ez a vétkesség pedig nem forog fenn. ha bebizonyítja, hogy amennyiben felügyeletre, utasítás adásra, vagy eszközök nyújtására van szükség, kellő gondossággal járt el. A felperes szerint az I. r. alperes tartozott a levágandó állatok lekötözéséhez szükséges kellő erősségű kötélről gondoskodni, amit elmulasztott. Ezzel szemben a fellebbezési bíróság az állapította meg. hogy a kérdéses alkalommal megfelelő kötél kellő számban rendelkezésre állott. Ennek a tényállásnak megdöntésére nem alkalmas a K. Imre tanúnak az a határozatlan vallomása, hogy az ö tudomása szerint az I. r. alperesnek a vágóhídon nem volt több kötele mint egy görcsös kötél. Egyébiránt ha való lenne is az az állítás, hogy az I. r. alperesnek a vágóhídon megfelelő kötele nem volt, akkor sem lehetne az 1. r. alperes gondatlanságát megállapítani, mert a, meg nem támadott tényállás szerint a vágólegényeknek volt nagyobb számú kötelük és a vágóhidon általános szokás volt, hogy a kötele-