Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Felelősség vétlenül okozott kárért. — 804—805. 5Ü9 azonban egymagában még nem elegendő a kiskorú gondatlanságának a megállapítására, annál kevésbbé, mert a kiskorú felperesnek zsenge koránál fogva alig lehetett kellő tapasztalata arra, hogy az olyan veszélyt, amely a sínekre merőlegestől eltérő lábtartásból származhatik, felismerhesse. Ezek szerint helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a balesetet nem lehet a kiskorú felperes saját hibájából előállottnak tekinteni és ennek következtében az alperes az őt terhelő tárgyi felelősség alól a sérült saját hibája címén nem mentesül. De nem mentesülne az alperes a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben sem, ha a kiskorú felperes gondatlanságát akár amiatt, mert a közeledő vonat előtt kelt át a vasúti átjárón, akár amiatt, mert az átkelést nem megfelelően hajtotta végre, meg is lehetne állapítani. A baleset ugyanis kétségtelenül okozati összefüggésben áll az alperesnek azzal a mulasztásával, hogy a lakott helyen levő vasúti átjárót sorompóval nem látta el. Annak a kérdésnek, hogy az alperes az erre irányadó szabályok szerint köteles volt-e az említett vasúti átjárónál sorompót felállítani vagy sem, nincs perdöntő jelentősége, mert (... mint a fejben La....) Az alperesnek ez a mulasztása már a kiskorú felperes zsenge korára tekintettel sokkal nagyobb súllyal esik latba és sokkal nagyobb mértékben tekinthető a baleset okozójának, mint a kiskorú felperes terhére esetleg megállapítható csekély gondatlanság, úgy, hogy ennek a figyelembevételével az alperest a m. kir. Kúria 70. sz. polgári jogegységi döntvényében kimondott szabály helyes alkalmazásával még részben sem lehet a kártérítési felelősség alól mentesíteni. Nem mentesülhet az alperes a kártérítési felelősség alól azon a címen sem, hogy a kiskorú felperes szülei a szükséges felügyletet elmulasztották. — ha ez meg is állapíttatnék — mert ez a mulasztás a kiskorú felperes saját hibájának nem tekinthető és a m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint harmadik személy elháríthatatlan cselekményének a tekintete alá sem esik. (1938. dec. 20. — P. I. 4938/1938.) 805. Mt. 1741. §. — Tárgyi felelőssége gázműveknek gázcső megrepedése esetén. — A gázművek tárgyi felelőssége szempontjából a járműveknek az úttest alatt vezetett gázcsövekre gyakorolt hatását elháríthatatlan eseménynek (erőhatalomnak) tekinteni nem lehet, mert erőhatalom alatt az emberi cselekvés körén kívüleső természeti külső erő által előidézett helyzetet kell érteni. K. Az irányadó tényállás szerint a felperes, a férje és a két kisleánya akként szenvedtek balesetet, hogy az alperes által az úttest burkolata alatt vezetett gázcső megrepedt és a kiömlő gáz a föld alatt a padlón át a sérültek hálószobájába beszivárgott. Az alperes üzeme veszélyes üzem és a baleset ennek az üzemnek a körében történt. Ebből következik, hogy a baleset okozta károkért az alperes, mint a veszélyes üzem fenntartója tárgyi alapon felel. Az alperes tárgyi felelőssége következtében annak, hogy a csövek