Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Felelősség vétlenül okozott kárért. — 804—805. 5Ü9 azonban egymagában még nem elegendő a kiskorú gondatlanságának a megállapítására, annál kevésbbé, mert a kiskorú felperesnek zsenge koránál fogva alig lehetett kellő tapasztalata arra, hogy az olyan veszélyt, amely a sínekre merőlegestől eltérő lábtartásból származhatik, felismerhesse. Ezek szerint helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a balesetet nem lehet a kiskorú felperes saját hibájából előállottnak tekinteni és ennek következtében az alperes az őt terhelő tárgyi felelősség alól a sérült saját hibája címén nem mentesül. De nem mentesülne az alperes a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben sem, ha a kiskorú felperes gondatlanságát akár amiatt, mert a közeledő vonat előtt kelt át a vasúti átjárón, akár amiatt, mert az átkelést nem megfelelően hajtotta végre, meg is lehetne állapítani. A baleset ugyanis kétségtelenül okozati összefüggésben áll az alperesnek azzal a mulasztásával, hogy a lakott helyen levő vasúti átjárót sorompóval nem látta el. Annak a kérdésnek, hogy az alperes az erre irányadó szabályok szerint köteles volt-e az említett vasúti átjárónál sorompót felállítani vagy sem, nincs perdöntő jelentősége, mert (... mint a fejben La....) Az alpe­resnek ez a mulasztása már a kiskorú felperes zsenge korára tekintettel sokkal nagyobb súllyal esik latba és sokkal nagyobb mértékben tekinthető a baleset okozójának, mint a kiskorú felperes terhére esetleg megálla­pítható csekély gondatlanság, úgy, hogy ennek a figyelembevételével az alperest a m. kir. Kúria 70. sz. polgári jogegységi döntvényében kimon­dott szabály helyes alkalmazásával még részben sem lehet a kártérítési felelősség alól mentesíteni. Nem mentesülhet az alperes a kártérítési felelősség alól azon a címen sem, hogy a kiskorú felperes szülei a szükséges felügyletet el­mulasztották. — ha ez meg is állapíttatnék — mert ez a mulasztás a kiskorú felperes saját hibájának nem tekinthető és a m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint harmadik személy elháríthatatlan cselekményének a tekintete alá sem esik. (1938. dec. 20. — P. I. 4938/1938.) 805. Mt. 1741. §. — Tárgyi felelőssége gázműveknek gázcső megrepedése esetén. — A gázművek tárgyi felelőssége szempont­jából a járműveknek az úttest alatt vezetett gázcsövekre gya­korolt hatását elháríthatatlan eseménynek (erőhatalomnak) tekin­teni nem lehet, mert erőhatalom alatt az emberi cselekvés körén kívüleső természeti külső erő által előidézett helyzetet kell érteni. K. Az irányadó tényállás szerint a felperes, a férje és a két kisleánya akként szenvedtek balesetet, hogy az alperes által az úttest burkolata alatt vezetett gázcső megrepedt és a kiömlő gáz a föld alatt a padlón át a sérültek hálószobájába beszivárgott. Az alperes üzeme veszélyes üzem és a baleset ennek az üzemnek a körében történt. Ebből következik, hogy a baleset okozta károkért az alperes, mint a veszélyes üzem fenntartója tárgyi alapon felel. Az alperes tárgyi felelőssége következtében annak, hogy a csövek

Next

/
Thumbnails
Contents