Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

28 Közigazgatási jog. főszolgabíró előtt hangosan adják le szavazatukat. Ezzel a panaszos szerint a szavazók meg voltak félemlítve. Ad. E): Községi tisztújításnál a szavazás módját egyedül az 1886 : XXII. t.-c. 80. §-a szabályozza. Eszerint községekben a szavazás a szavazók nevének és szavazatának feljegyzése által történik; a szavazatok feljegyzését és összeszámítását az elnök által kinevezett küldöttség nyilvánosan eszközli. A szavazás fent kifogásolt módja tehát a törvénnyel ellentétben nem áll. Egyedül az a tény, hogy az elnök és a jegyző szemben ült és nézett a szavazókkal, nem okozhatta azok befolyásolását; erre különben a panaszos nem is hozott fel semminő oly adatot, amelyből ez még csak valószínűsíthető is volna. A jogellenes befolyásolásra s a választási eljárás szabályellenes voltára alapított panasz tehát alaptalan. 4. A panaszos felhozza, hogy a megválasztott dr. V. E.-t, noha csak két évi segédjegyzői gyakorlata volt, a főszolgabíró jelölte, holott a 177.300/1924. B. M. számú rendelet 3. §-a előírja, hogy a főszolgabíró csak oly egyént jelöljön, aki a választást közvetlenül megelőző tíz éven belül legalább öt éven át jegyzői vagy segédjegyzői állást töltött be. Ad. 4.: A belügyminiszter ezt a rendelkezést — 54.604/1927. B. M. számú rendeletével — olykép értelmezte, hogy az nem kötelező jogszabály, hanem csupán figyelmeztetés-jellegü. A rendelet kibocsátójának, mint leghivatottabb helynek ez a magyarázata a rendelet értelmezésénél irányadó, és így a főszolgabíró nem járt el jogszabályellenesen, amikor dr. V. E.-t is jelölte. 5. A panaszos szerint dr. V. E. megválasztása a község indokolatlan anyagi megterheltetésével jár, mert ha T. E. adóügyi jegyző választatott volna meg, ő továbbra is az eddigi jegyzői illetményeket kapta volna, az általa betöltött állás pedig segédjegyzői állássá lévén átszervezve, arra segédjegyző alkalmaztatott volna. 6. Végül a panaszos azt állítja, hogy a község nyugalmának helyreállítása végett is megsemmisítendő volna dr. V. E. megválasztása. Ad. 5. és 6.: Mindezek a körülmények a megtámadott választás érvényessége szempontjából közömbösek. Mindezeknél fogva a bíróság a panasznak nem adhatott helyet. (1938. okt. 11. — 1638. E. H. — Kb. 5382/1938. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 10.) 29. 1886 : XXII. t.-c. 138. §., 1929 : XXX. t.-c. 9. §. 10. bek. — A községi legtöbb adófizetők névjegyzékének összeállításánál a lelkészi javadalomhoz tartozó és mint ilyen a községi pótadó alól állandóan mentes földek után az eszményi, vagyis a tényleg ki nem vetett községi pótadó számításba nem vehető. (1936. júl. 7. — 1634. E. H. — Kb. 3193/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 2.) V. ö. 577. és 1348. E. H. 30. 1896: XXVI. t.-c. 28., 84. §§. — Községi választási ügyekben ;i községi elöljáróságot panaszemelési jog nem illeti meg,