Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi megyei városi) ügyek. 29—33. (1937. júl. 6. — 1627. E. H. — Kb. 3418/1937. K. sz. — Kod. 1938. évi 4. f. 105.) 31. 1929: XXX. t.-c. 40. §., 1933: XVI. t.-c. 34. §. — A községi legtöbb adófizetők névjegyzékébe a káptalan tagjai a káptalanra kivetett föld- és házadó, úgyszintén az ezek után járó községi- és vármegyei pótadó, valamint a káptalan székhelyén kívül eső javadalmak után közvetlenül rájuk kivetett kereseti adó alapján nem vehetők fel. (1938. szept. 21. — 1646. E. H. — Kb. 3209/1938. K. sz. — Kod. 1939. évi 2. f. 45.) 32. 1933: XVI. t.-c. 34. §. — Községi képviselőtestületi tag a községben nem lakó, legtöbb adót fizető, másik képviselőtestületi tag megbízottja lehet és mind a saját, mind pedig a megbízója nevében szavazati jogot gyakorolhat. (1936. jún. 30. — 1635. E. H. — Kb. 4222/1936. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 3.) 33. 5100/1924. M. E. sz. r. IV- fej. 17. p. — Rendszeresített, állandó állásra élethossziglan megválasztott és az 1924. évi július hó 1. napját követően a tényleges szolgálatból kivált községi rendőrök, mint tisztviselői teendőket nem végző községi közigazgatási alkalmazottak ellátási igényei tekintetében az állami alkalmazottakra érvényben álló szabályokat kell alkalmazni. Kb. Az 5100/1924. M. E. számú rendelet IV. fejezete 17. pontjának, második bekezdésében foglaltak szerint: ,.Az olyan külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak, stb)..., amelyeknek kötelékébe községi közigazgatási alkalmazottak tartoznak, kötelesek szabályzatukat (alapszabályukat, stb.) legkésőbb az 1924. évi szeptember hó 30-áig az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátására nézve érvényben álló rendelkezéseknek megfelelően módosítani." A rendelet IV. fejezetének 21. pontja szerint: „Azt, hogy a jelen rendeletben foglalt rendelkezések mennyiben alkalmazandók a községi nyugdíjasokra (özvegyekre és árvákra...), az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg." A belügyminiszternek (mint az illetékes miniszternek) az utóbb idézett rendelkezéssel nyert felhatalmazása tehát a két idézett jogszabály egybevetett értelme szerint csak arra terjed ki, hogy megállapíthassa, melyek az 5100/1924. M. E. számú rendeletnek azok a szabályai, amelyek a községi nyugdíjasokra (özvegyekre és árvákra) is alkalmazást nyernek; de a felhatalmazás nem érintette az első helyen idézett jogszabályban az olyan nyugdíjintézetek terhére előírt kötelezettséget, amelyeknek kötelékébe községi közigazgatási alkalmazottak tartoztak. Vagyis az ilyen nyugdíjintézetek feltétlenül kötelesek voltak szabályzatukat az állami alkalmazottak ellátására nézve korábban érvényben álló azoknak a törvényeknek és rendeleteknek megfelelően módosítani, ame-