Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. 28. 27 tók közérdekből és saját legjobb meggyőződésüket követve kívánnak dr. V. E.-re szavazni; a nyilatkozat aláírása tehát, mégha az valóban a nevezett jelölt atyja kérésére történt is, meg nem engedett korteskedésnek nem tekinthető. Ilyenné csak akkor minősülne, ha bizonyítva volna, hogy a nyilatkozat adását meg nem engedett eszközzel (megfélemlítés, erőszak, nem jogos előny adása vagy ígérése stb.) érték el. A panaszos azonban sem fellebbezésében, sem panaszában még csak konkrét tényállítást sem tesz erre nézve, nem hogy bizonyítékot jelölne meg. Ezért a bíróság e részben a bizonyítás elrendelését mellőzte. B) A panaszos előadja, hogy F. N. J képviselőtestületi tagot, ki T. E. híve volt, a választási eljárás megkezdése előtt id. V. E. behívta a jegyzői irodába, F. N. J. a V.-nal folytatott beszélgetés után eltávozott a községházáról és a szavazástól tartózkodott. Ad. B): A panaszos ebben az esetben sem ad tényállítást arra nézve, hogy id. V. E., vagy más a nevezettet jogellenesen befolyásolta volna. Az a körülmény, hogy a nevezett nem szavazott, más támpont hiányában, jogosulatlan befolyásolás eredményének nem minősíthető, s ide vonatkozó konkrét tényállítás és bizonyítékmegjelölés hiányában az eset kivizsgálásának sincs lehetősége. C) A panaszos előadja, hogy dr. T. B. főszolgabíró annak a küldöttségnek, amely T. E. jelöltetése érdekében előtte megjelent, megígérte ugyan, hogy T. E.-t jelöli, de olyan nyilatkozatokat tett, amelyekkel kifejezésre juttatta, hogy dr. V. E. megválasztását óhajtja. Ad. C): Semminő törvényes rendelkezés nem tiltja, hogy a főszolgabíró valamely jelölt mellett nyilatkozzék. Ily nyilatkozatnak csak abban az esetben lehetne jelentősége a választás érvényessége szempontjából, ha bizonyítva volna, hogy a választók ez által — a fenti „ad. A):' alatt kifejtettek szerint — megfélemlítés stb. folytán jogellenesen befolyásoltattak volna. Erre nézve pedig a panaszos semminő konkrét tényállítást nem tesz. D) A panaszos szerint Sz. K. számellenőr a választás előtt néhány nappal a főszolgabíró kezdeményezésére kiszállt a községbe, az adókezelés ellenőrzésére; ez T. E. ellen irányuló eljárás volt, aki adóügyi jegyző. Sz. számellenőr ekkor nyilvánosan igyekezett hangulatot kelteni T.-val szemben, kifogásolva távollétét és kilátásba helyezve felfüggesztését. Ad. D): Ez a panaszbeli tényállítás, még ha bizonyított volna is, nem minősülne alapos megtámadási okká, mert eltekintve attól, hogy a számellenőr hivatali kötelessége keretében járt el, a panaszos még csak nem is állítja, hogy a számellenőr állítólagos nyilatkozatai egyetlen T.-párti választót is más jelöltre szavazásra, vagy a szavazástól tartózkodásra bírtak volna: még kevésbé lehetne szó jogellenes befolyásolásról. E) A panaszos kifogásolja, hogy ahelyett, hogy az elnöklő főszolgabíró a szavazás tartamára felfüggesztette volna a közgyűlést és - a szavazók maguk mondták volna be nevüket és szavazatukat, a szavazatszedő küldöttség elnöke névszerint szólította a képviselőtestületi tagokat, hogy felállva s a velük szemben ülő és élesen szemükbe néző id. V. E. és dr. T. B.