Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

26 Közigazgatási jog. még tényleg működött, úgy hogy két napig két vezetőjegyzője volt a községnek. Ad. 1. és 2.: Az 1886 : XXII. t.-c. 84. §-ának (1) bekezdése szerint „az időközben végleg megürült állások szabályszerű tisztújítás, illetőleg kinevezés, az ideiglenesen megürült állások helyettesítés útján töltetnek be." Ez a rendelkezés, amelynél a hangsúly a végleg és ideiglenesen megürült állások betöltési módja közti különbségen van (tisztújítás, kinevezés, illetve helyettesítés), nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy egy választás oly időpontra tűzessék ki és tartassék meg, amikor a betöltendő állás még ténylegesen nem üresedett ugyan meg, de a megüresedés, rövid záros határidőn belül, visszavonhatatlanul, teljes bizonyossággal bekövetkezik, így a jelen esetben is, nem volt törvényes akadálya a választást előkészítő cselekmények (pályázat meghirdetése, a választás kitűzése) megtételének, sőt a választás megtartásának sem, az a körülmény, hogy a választáskor az addigi jegyző — akinek nyugalombahelyezése s annak időpontja már elhatározott dolog volt, s a választás utáni napon a nyugalombavonulás bekövetkezendő volt — még tényleges szolgálati viszonyban állott. A közigazgatási érdek is amellett szól, hogy különösen oly fontos állásnál, aminő a vezetőjegyzői, a jegyző személyében történő változás fölösleges és elkerülhető zökkenő nélkül menjen végbe. Ezt a közigazgatási érdeket pedig jobban szolgálja a választásnak oly időpontban való megejtése, amikor a megüresedő jegyzői állás még tényleg nem jött üresedésbe, mint hogyha a jegyzői állás hosszabb-rövidebb ideig véglegesen üresedésben van a választás előkészítése miatt, vagy hogyha a megüresedett állásra a választásig helyettest rendelnek ki. Ezeket a megtámadási okokat tehát a bíróság a választás megsemmisítésére kellő okokul el nem fogadhatta. 3. A panaszos szerint meg nem engedett korteskedés folyt és a választáskor a szavazókat „valósággal megfélemlítésszerűen" ellenőrizték. — Erre nézve a panaszos előadja, hogy: A) A korábbi vezetőjegyző id. V. E., aki fia érdekében maradt hivatalában a választásig, jóllehet 40 évi szolgálatát már 1937 július végével betöltötte, nyilatkozatot vett a „hivatali hatalomtól félő és közvetlen befolyása alatt álló" képviselőtestületi tagoktól és elöljáróktól, mintegy 28—30 egyéntől, amely nyilatkozat aláírói becsületszóra kijelentették, hogy „a község elsőrendű érdekeinek megfelelően, de a méltányossági, igazságossági és szociális szempontok mérlegelésével is a komoly felkészültségű s a megállapításuk szerint minden tekintetben rátermett" dr. V. E.-re fognak szavazni. Ad. A): Eltekintve attól, hogy a panaszos nem nevezi meg a nyilatkozat vételével — szerinte — jogosulatlanul befolyásolt egyéneket, a bíróság, még ha igazolva volna is, hogy valóban ily nyilatkozatok adattak, azt a választók meg nem engedett befolyásolásának nem tekinthette. Magából a nyilatkozat tartalmából ugyanis az tűnik ki, hogy az illető válasz-