Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. 27—28, 25 ellenőrzés mindenekfelett való célját szolgálta. Ellenkező esetben a törvényhozó elegendőnek tartotta volna a bizalmi férfiak jelenlétét is, — s akkor ezt rendelte volna a teljes nyilvánosság helyett. A nyilvánosság kizárása, mint a választási eljárás egyik mozzanatára a törvénnyel előírt alakiság megszegése, a bíróság megítélése szerint általános és nem viszonylagos érvénytelenségi okot létesít, mert miként a titkosság a szavazásnál, ugyanúgy a nyilvánosság a szavazatok összeszámlálásánál lényeges eljárási szabályban biztosított és a választás tisztaságát célzó jogelv. Ezekből az okokból a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1938. szept. 30. — 1639. E. H. — Kb. 5450/1938. K. sz. — Kod. 1939. évi 1. f. 15.) 28. 1886: XXII. t.-c. 80., 84. §§. — I. Községi állás betöltésére a választás oly időpontra is kitűzhető és megtartható, amikor a betöltésre kerülő állás még ténylegesen nem üresedett meg, de az állást betöltő .-.zemély nyugalomba helyezése és a nyugalomba helyezés időpontja már jogerősen megállapítást nyert. — II. A főszolgabíró által a községi választási eljárás során valamely jelölt mellett tett nyilatkozatnak csak abban az esetben van jelentősége a választás érvényessége szempontjából, ha bizonyítva van, hogy a választók ez által a megfélemlítés, erőszak, nem jogos előny adása vagy ígérése folytán jogellenesen befolyásoltattak. — III. Vezető jegyzői állásra érvényesen jelölhető az az egyén is, aki öt évnél kevesebb jegyzői vagy segédjegyzői gyakorlattal rendelkezik. Kb. K. község képviselőtestülete, mint tisztújítószék, a község vezetőjegyzőjévé névszerinti szavazással, öt jelölt közül. T. E.-re esett 21 szavazattal szemben 28 szavazattal, általános szavazattöbbséggel dr. V. E. f.-i segédjegyzőt választotta meg. E választás ellen a panaszos F. M. és társai részéről beadott fellebbezést a vármegye kisgyülése elutasította és a választást érvényben tartotta. Ez ellen a kisgyűlési határozat ellen irányul F. M. közigazgatási bírósági panasza, amelyben a választás megsemmisítését és új pályázati hirdetmény alapján új választás tartásának elrendelését kéri. A panaszos fenntartja a fellebbezésében a választás érvénytelenítése érdekében előadottakat, s ottani tényállításait kiegészíti; kifogásolja, hogy a szerinte bizonyítékkal kellően alátámasztott tényállításait a kisgyűlés nem vizsgálta ki. A panaszos által felhozott érvénytelenségi okok a következők: 1. Szabálytalan volt a vezető jegyzői állásra a pályázati hirdetmény kibocsátása. 2. Szabálytalan volt a választásnak 1937 október 30.-ára kitűzése és megtartása, — mert a jegyzői állás csak 1937 október hó 31-ével üresedett meg, amennyiben az addigi vezetőjegyző, id. V. E. — aki atyja a panaszlott dr. V. E.-nek — csak e nappal helyeztetett nyugalomba, a választáskor