Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

24 Közigazgatási jog. 27. 1886: XXII. t.-c. 80. §. — Megyei városi tisztviselő-választásnál az 1886: XXII. t.-c. 80. §-ában előírt nyilvánosság kizárását jelenti és általános érvénytelenségi ok alapján a választási eljárás megsemmisítését vonja maga után az a körülmény, hogy a szavazatszedő küldöttség a szavazatok összeszámlálását — bár bi zalmiférfiak jelenlétében — a nyilvánosság mellőzésével végzi. Kb. A vármegye törvényhatósági kisgyülése a fejezetben megjelölt határozatával megsemmisítette a P.-en az 1937. évi november hó 18. napján a városi főügyészi állás betöltése céljából megtartott választást, melynek eredménye alapján dr. V. S. városi ügyészt a városi főügyészi állásra 3 szavazattöbbséggel megválasztottnak jelentették ki. A .megsemmisítés indokául az szolgált, hogy a szavazatok összeszámlálása az 1880 : XXII. t.-c. 80. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával, csupán a szavazatszedő küldöttségi tagok és jegyzőkönyvvezetők, valamint a bizalmi férfiak jelenlétében történt. Mindkét panaszos panasza a választás érvényre emelésére irányul és ennek jogalapját mindketten abban jelölték meg, hogy egyfelől a bizalmi férfiak jelenléte pótolja a szavazatszedő küldöttséget munkájában zavaró nagyobb nyilvánosságot, — másfelől a nyilvánosság kizárása, ha ez a tény semmiségi okot létesítene is, csak mint viszonylagos semmisségi ok volna figyelembe vehető, ha adat merült volna fel arra nézve, hogy annak a választás eredményére döntő befolyása volt. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1886 : XXII. t.-c. 80. §-ának második bekezdése értelmében a szavazatlapok beszedését és a szavazatok összeszámítását a szavazatszedő küldöttség nyilvánosan eszközli. Ezt a parancsoló rendelkezést azzal sem lehet megkerülni, hogy a szavazatszedő küldöttség mellé bizalmi férfiakat jelölnek és a szavazatszedő küldöttség e bizalmi férfiak jelenlétében végzi munkáját, mert nyilvánvaló, hogy a törvényben megkívánt teljes nyilvánosságot a bizalmi férfiak jelenléte nem pótolja, — annál kevésbé, mert a törvény a szavazatszedő küldöttség mellé bizalmi férfiakat nem rendel, mint a választási elnök mellé a törvény 78. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéssel, — s így a törvény által nem ismert bizalmi férfiak alkalmazása nem mentesíthet a kötelezően előírt nyilvánosság betartása alól. Fokozottan áll ez az olyan esetekre, amikor, mint a jelen ügyben is, a szavazatszedő küldöttség a nyilvánosságot az ajtó bezárásával kirekeszti. Ilyen eljárásában, a törvény parancsoló rendelkezésével szemben, a szavazatszedő küldöttséget nem mentheti az a kifogás, hogy a nyilvánosság a küldöttséget munkájában zavarhatja, — mert a törvényhozó kétségtelenül tisztában volt azzal, hogy mit jelenthet a nyilvánosság a szavazatszedő küldöttség munkája szempontjából, — s ha a nyilvánosságot mégis előbbre helyezte a munka teljes zavartalanságának, úgy ez a legteljesebb