Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. Ki. 23 Azonban e törvényszakasznak abból a rendelkezéséből, amelyet a szavazatok egyenlősége esetére tesz (hogy t, i. akkor az elnök döntj és abból a további rendelkezéséből, hogy „érvényesen szavazni csak jelöltre lehet", amely utóbbi rendelkezés pedig már a kijelölés befejezte után jut jelentőséghez: azt kell megállapítani, hogy a törvény 77. §-a a kijelölőválasztmány megalakítása körüli eljárás szabályozásával már végzett annál is inkább, mert a törvény 59. §-a már előbb adta általános szabályozását a képviselőtestület gyűlési határozatai meghozatala körüli eljárásnak, amikor — a többi közt — kimondotta, hogy 10 tag kívánságára névszerinti (és nem szavazólapok által való) szavazásnak van helye. Ebből következik, hogy a törvénynek 79. és 80. §§-ban foglalt azok a rendelkezések, amelyek egyrészt a választásnak kétféle módját írják elő, másrészt a szavazás módját szabályozzák, — már csakis a kijelölt pályázók közötti választás mozzanatára vonatkoznak. E megállapításnak a helytálló voltát nem rontja le a 1929 : XXX. t.-e. 68. §. (6) bekezdésének bevezető az a rendelkezése, hogy: „ha a törvényhatósági és megyei város tisztviselőinek választásánál szavazás válik szükségessé, ez hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal titkosan történik", mert e törvényhely kifejezetten csak a tisztviselőválasztást említi, de nem szól egyszersmint a kijelölőválasztmányi tagok választásáról. Igaz ugyan, hogy a kijelölőválasztmány megalakítása és működése az egész választási eljárás fontos, kiegészítő részeit alkotják, mert érvényesen szavazni csak a szabályszerűen megalakított választmány által törvényes alapon kijelölt egyénekre lehet; mégis, mert a törvény által használt, „tisztviselőválasztás" kifejezésnek jogi értelmét csak a mandátumot adó önkormányzati ténykedés — tehát már az állásra kijelöltek közül történő választás, — fedi, de mert a szónak közhasználati értelme szerint is a „tisztviselőválasztás" az egész választási eljárásnak utolsó szakát, a jelöltek közül való választást jelenti: mindebből azt kell okszerűen következtetni, hogy amikor a törvény tisztviselők választásáról szól és ott titkos szavazást rendel, — a rendelkezése nem szükségkép vonatkozik egyszersmind a kijelölőválasztmányi tagok választására is. Mivel a kijelölőválasztmányi tagok kiküldésénél a titkos szavazás alkalmazására vonatkozó kifejezett törvényrendelkezés nincs s így az adott esetben is a kijelölőválasztmány megalakításánál a titkos szavazás mellőzése által tételes jogszabály meg nem sértetett, viszont — a tárgyiratok tanúsága szerint — a tisztújítószék elnöke a névszerinti szavazás elrendelését felajánlotta, de azt foganatosítani a titkos szavazást kérők már nem kívánták: a bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy ebben az esetben a választás eredményének hatálytalanítására és új választás elrendelésére törvényes ok annál kevésbbé forog fenn, mert a panaszosok a szóbanlévő választás joghatályát semmi más alapon meg nem támadják. (1936. okt. 7. — 1653. E. H. — Kb. 4687/1936. K. sz. — Kod 1939 évi 2. f. 59.)