Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
22 Közigazgatási jog. szóbanlévő képviselőtestületi tagválasztást a törvényben megjelölt határidő előtt, tehát szabálytalanul tűzték ki és tartották meg. Mindazonáltal a bíróság ezt a szabálytalanságot, az adott esetben, a választás megsemmisítésére vezető hatályúnak nem minősíthette. Mert abból a tényből, hogy a választás kitűzésekor a választók névjegyzéke már jogerős volt és abból a tényből, hogy — a kisgyűlési tárgyalás adatai szerint — a képviselőtestület összeállításában sem keletkezett olyan visszás helyzet, hogy több virilis tagságra jogosult választatott volna meg (az adatok szerint ilyen egy sincs): a bíróságnak okszerűen azt kellett következtetnie, hogy a választás más eredményt egyáltalában nem mutatna akkor sem, ha a választás határnapja egy későbbi — a törvény rendelkezésének megfelelő — időpontra tüzetett is volna ki. Ezért a bíróság az egyébként nem kifogásolt választás eredményének megsemmisítése iránt előterjesztett panasznak helyet nem adhatott. (1937. ápr. 13. — 1626. E. H. — 9379/1936. K. sz. — Kod. 1938. évi 4. f. 101.) 26. 1886: XXII. t.-c. 79—80. §§. — A megyei városokban az 1886: XXII. t.-c. 77. §-a értelmében megalakuló kijelölőválasztmányba a képviselőtestület által kiküldendő két tag" megválasztásánál a titkos szavazás nem kötelező. Kb. Mind a két panasz a vármegye alispánjának, mint a tisztújítószék elnökének azt az eljárását teszi sérelem tárgyává, hogy a kijelölőválasztmányba a képviselőtestület részéről kiküldendő két tag megválasztásánál a titkos szavazást — az ily irányban kellő időben előterjesztett szabályszerű kérelem ellenére — el nem rendelte és a panaszosok a vármegyei kisgyűlésnek elutasító határozatával szemben érvényesített panaszukban — azt vitatják, hogy az 1886 : XXII. t.-c. 79. és 80. §-ainak, valamint az 1929 : XXX. t.-c. 68. §-a (6) bekezdésének rendelkezései nem csupán a szoros értelemben vett tisztviselőválasztásra, hanem a kijelölőválasztmánynak ugyancsak a tisztviselői választási eljárás keretébe tartozó megalakításánál szükséges szavazás módjára is vonatkoznak. A panaszosok álláspontja szerint a tisztújítószék elnökének sérelmezett eljárása oly jelentős jogszabálysértést mutat, hogy az az egyéb részeiben különben nem kifogásolt tisztiügyész-választás joghatályát döntőleg érinti és így új szabályszerű választás elrendelésének van helye. Az 1886 : XXII. t.-c. 77. §-ának az 1929 : XXX. t.-c. által érvényben meghagyott idevágó rendelkezése az, hogy megyei városokban a jelöltek névsorát egy kijelölőválasztmány állítja össze, mely áll a tisztújítószék elnökéből, a képviselőtestület által saját tagjai köréből választott két és a tisztújítószék elnöke által szintén a képviselőtestület köréből meghívott két tagból; szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. A törvénynek szóbanlévő 77. §-a, a kijelölőválasztmányba a képviselőtestület által kiküldendő' két tag választásának módja felől semmiféle közelebbi rendelkezést nem tartalmaz.
