Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Községi (megyei városi) ügyek. 25. 21 \ iselötestület által választott küldöttség eszközli ugyan, de a küldöttség e munkálatának a „közzétételét" — a 33. §. nem írja elő. Nem szenvedhet kétséget azonban az, hogy a törvény 45. §-a, idézett rendelkezésével, a virilis névjegyzéket illetően a megyei városokban is, már egy oly hatósági munkálatnak a befejezését kívánta megjelölni, amely a névjegyzék összeállítása, illetőleg kiigazítása körüli eljárásban kellő jelentőséggel bír arra, hogy a törvény csak annak megtörténte után engedje meg a választás határnapjának kitűzését. E törvényhozói szándék felismerése után a vitássá tett kérdés eldöntése már csak annak megbírálását kívánja, hogy a megyei városokban a virilis névjegyzék elkészítése céljából szükségelt eljárás keretében melyik az a jelentős mozzanat, amelynek bevárását a képviselőtestületi tagválasztás érdeke tesz indokolttá. A 45. §. idézett rendelkezése törvénybe iktatásának a célja nem lehetett más, minthogy egyrészt a választásban csak azok vegyenek részt, akiknek aktív választójogosultsága — a választói névjegyzék végérvényessége folytán —• már vitán felül áll, másrészt, hogy a választók lehetőleg ne azokat küldjék a képviselőtestületbe, akik virilis jogon különben is tagjai lehetnek a képviselőtestületnek. A megyei városokban a virilis névjegyzék összeállítása és kiigazítása körül a kezdőmunkálatokat a képviselőtestület által választott küldöttség végzi akként, hogy az adóhivatal által rendelkezésére bocsátott adókimutatásokat, előre kitűzött és meghirdetett napokon tartott ülésekben ávizsgálja és az adózókat — az előtte esetleg megjelentek igazolt kívánságainak meghallgatásával is — fizetett adóik összegének arányában, sorrendben szedi, majd befejezett ezt a munkálatát a képviselőtestület elé terjeszti. A küldöttség e munkálatának a „közzétételét" azonban törvény elő nem írja, és nem lehet vitás az, hogy a virilis névjegyzék összeállításánál, kiigazításánál az első hatósági ténykedésnek csak már a városi képviselőtestület munkája minősül, mert csak a képviselőtestület tesz joghatályos megállapításokat a virilis névjegyzék s az abban jelentkező közjogi jogosultság szempontjából (így, a többi közt, az 1933 : XVI. t.-c. 34. §-a értelmében, az adó kétszeres számítására való jogosultság csak a megyei város képviselőtestülete előtt igazolható), — úgyhogy a névjegyzék kiigazítását illetően a megyei városokban kétségtelenül nem a küldöttségnek, hanem a képviselőtestületnek az állásfoglalása bír ügydöntő és jogorvoslattal megtámadható, valóságos közigazgatási határozatokban jelentkező hatósági ténykedés jellegével. Mindezekből azt kell megállapítani, hogy a 45. §. rendelkezésében megnyilvánuló törvényhozói akarat az volt, hogy a választás határnapja ne tűzessék ki mindaddig, míg a községekben a főszolgabíró, — a megyei városokban pedig a képviselőtestület által kiigazított névjegyzék köztudomásúvá nem vált („közzététetett"). Ezek szerint helytálló a panasz abban a vonatkozásában, hogy a