Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

114 Pénzügyi jog. vagyis hasznosítja, a székesfővárosnak magángazdasági jogcselekménye. Nincs tehát jogos alapja annak a kifogásnak, amely a bérleti szerződési illeték törlését azzal az indokkal kéri, hogy a felek között létrejött megállapodás nem magánjogi bérleti szerződés, hanem közjogi alapú jogviszony, a fél által fizetett ellenszolgáltatás pedig nem bér, hanem közkövetelés. (Kb. 7337/1934. P. sz-. — M. K. LVII. évf. 9.) 235. — A hitbizomány nem jogi személy és a hitbizományi birtokos a hitbizomány állagára, megterhelésére, valamint a hitbizományi érintő egyéb jogviszonyokra vonatkozó jogügyleteket a hitbizományi bíróság jóváhagyásától feltételezetten mint valódi tulajdonos köti meg. A hitbizomány birtokosa önmagával szerződést nem köthetvén, nem keletkezik illetékköteles jogügylet akkor, amikor a hitbizományi birtokos a hitbizományi bíróság jóváhagyásával a hitbizományi készpénztőkéből hasznos beruházás céljára bizonyos összeget felvett és annak visszafizetésére kötelezte magát. (Kb. 14.961/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 9.) 236. — Az áramszolgáltatás: árúszállítás, az erre vonatkozó szerződésre tehát nem lehet az ismétlődő szolgáltatásokra vonatkozó illetékszabályokat alkalmazni s így az évenkinti kiszabást sem kívánhatják a felek. Az államkincstár az illetéknek egyszerre, előre való kiszabására jogosult, és pedig- ha az illetékalap alakulása nem ismeretes, megegyezés alapján, az utólagos kiegyenlítés fenntartásával. (Kb. 358/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 9.) 237. 1932 : X. t.-c. 2. §. — E §. csupán a korlátolt felelősségű társaságok illetékéről rendelkezik, de nem vonatkozik olyan okirat illetékére, amelyben a társaság egyik tagja a másik tag törzsbetétének egy részét magához váltja, vagyis megveszi; az ilyen okirat illetéke ugyanis nem tartozik a korlátolt felelősségű társaságok által fizetendő és az 1932 : X. törvénycikkben szabályozott illeték alá; a törzsbetét okirati átruházása után éppen úgy, mint a részvénveknek okirattal való átruházása esetén, ingó adásvételi illeték jár. (Kb. 8049/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 7.) 238. 1520/1929. P. M. sz. r. — E rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a kedvezményes 2 P-s illetéktétel alkalmazását nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a jelzálogos hitelező követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy helyébe más jelzálogtárgyat léptető nyilatkozatot a követelés adósa nyújtsa. Ilyen kikötés hiányában tehát bárki nyújthatja is az új zálogtárgvat, az arról kiállított okirat 2 P illeték alá esik. (Kb. 17.953/ 1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 8.)