Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Okirati illeték. Í99—209. 107 ban létesített jogügyletekre biztosított illetékmentesség: kiterjed arra az esetre is, ha a megszerzett birtok részben vagy egészben erdőbirtok. (Közigazgatási Bíróság 316. számú jogegységi megállapodása. — Pod. 1938. évi 4. f. 104.) 204. 1920: XXIV. t.-c. 10. §. — A központi irodák bevásárlási könyvei, annak ellenére is, hogy abba a bejegyzéseket nem a központi iroda, hanem az annak kötelékébe tartozó cégek teljesítik, az 1920 : XXIV. t.-c. 10. §-ának 5. pontja szerint illetékkötelesek. (Kb. 6853/1937. P. sz. — M. K. LVlí. évf. 8.) 205. 1920 : XXIV. t-c. 13. §. 8. p. — Csak az 1920 : XXIV. t.-c. 13. §-ának 8. pontja hozta be azt a szabályt, hogy a cégbejegyzéssel kapcsolatban a társasági szerződés akkor is illeték alá esik, ha arról okirat nem készült; ennélfogva az a körülmény, hogy a társaság eredeti bejegyzéséről a pénzügyigazgatóság annakidején értesítést kapott, az akkori illetékfizetés iránt nem alapozhat meg vélelmet. (Kb. 15.644/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 7.) 206. 1920: XXXVI. t.-c. 17. §. — Nincs olyan jogszabály, amely megállapítaná, hogy az állami elővásárlási jog gyakorlását az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §-a szerint kizáró tények igazolását tartalmazó községi bizonyítvány illetékmentes. (Kb. 10.108/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 3.) 207. 1920 : XXXIV. t.-c. 67. §. 5. p. — E pontot bírói árverés során létrejött adásvételi ügyletekre is vonatkoztatni kell. (Kb. 14,041/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 2.) 208. 1920 : XXXIV. t.-c. 102. §. (4) bek. — E bekezdés alá eső szerződés a törvény 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt általános elvből következően illetékköteles akkor is, ha csak élőszóval jön létre, mert a 102. §. (4) bekezdésében a törvény olyan szerződést szabályozott, amellyel a tulajdonos a szerződő társát a saját kockázatára való eladásra, úgy jogosítja fel hogy az ingatlant egyelőre nem ruházza át, hanem csak kötelezettséget vállal a jövőben, bizonyos körülmények között való átruházási szerződéskötésre. A 102. §. (4) pontja alá eső szerződésre nem áll tehát a magánjognak az a szabálya, hogy az okiratbafoglalás és a hatósági jóváhagyás a megfelelő jogügyleteknél érvénvességi kellék. (Kb. 6127/1937. P. sz. — M. K. LVII. évf. 1.) 209. 1920 : XXXIV. t.-c. 110. §. — Ha valaki árverési vevőként saját magát és nem a megalakítandó korlátolt felelősségű társaságot jelölte meg, az árverési vételt nem lehet az azt jóváhagyó kft. részére megkötött ügyletnek tekinteni. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 110. §-a alkalmazhatóságának ugyanis az az előfel-