Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

108 Pénzügyi jog. tétele, hogy a megbízás nélküli ügyvivő a jogügyletet annak a nevében kösse meg, akinek a részére azt megkötötte. (Kb. 8166/ 1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 2.) 210. 1920 : XXXIV. t.-c. 77. §., 1920 : XXXIV. t.-c. 102. §. — Annak, hogy a jogügyletet vagy megállapodást írásba nem foglalták, az 1920 : XXXIV. t.-c. 102. §-ának (1)—(4) bekezdésében említett jogügyletek utáni ingatlan vagyonátruházási illetékek kiszabására és fizetési kötelezettségére nézve is az ingatlan vagyonátruházási illetékekre nézve kimondottakkal azonos hatása van. Kb. Az 1920: XXXVI. t.-c. 77. §-a által hatályában fenntartott és ezáltal törvényerőre emeltnek is tekintendő 4.420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy: „Ingatlant elidegenítő" jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. „Ugyanez áll a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre." Abból az általános illetékjogi szabályból, hogy illeték csak érvényes jogügylet után jár, az következnék, hogy az előbb említett alaki kelléket nélkülöző jogügylet vagy előzetes megegyezés után nem lehet illetéket követelni. Az 1920: XXXIV. t.-c. 1. §-a azonban a hatályon kívül nem helyezett (3) bekezdésben akként intézkedik, hogy: „ingatlannak akár haláleset folytán, akár élők között kötött jogügylettel, akár ingyenesen, akár visszteher mellett való átszállása vagy átruházása ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átruházásról okiratot állítottak-e ki vagy sem, s hogy a telekkönyvben a változást bejegyezték-e vagy sem." Az 1923: XXXII. t.-c. 8. §-a d) pontjának rendelkezése szerint pedig: „Abban az esetben, ha a szerző a megszerzett ingatlant továbbruházza, a saját szerzése után a visszterhes ingatlan vagyonátruházások után törvény szerint járó illetékkel egyenlő összeget és esetleges bírságokat akkor is meg kell fizetni, ha az ő szerzéséről okiratot nem állítottak ki." Az ezek összefoglalásán alapuló 117.303/1923. F. M. sz. rendelet 7. §-a szerinti eljárás jelenleg az, hogy a pusztán szóbeli megállapodással történt ingatlanszerzést is illetékkiszabás végett 15 nap alatt szintén be kell jelenteni és az illetéket a szerző terhére ki kell szabni. Ha azonban a szerző arra hivatkozik, hogy a csupán szóbeli jogügylettel megszerzett ingatlant még nem ruházta tovább és ennek ellenkezője vele szemben nem bizonyítható, a 40.000/1921. P. M. sz. utasítás 6. §-a szerint kell eljárni, vagyis az illetékfizetési kötelezettséget el kell halasztani arra az időre, amikor a szerző az ingatlant továbbruházza. önként értetődik emellett az, hogy abban az esetben is, ha a felek a szóbeli szerződésről vagy megállapodásról később okiratot állítanak ki, a szóbeli szerződés vagy megállapodás után járó, vagy már ki is szabott