Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

94 Pénzügyi jog. 163. R. H. Ö. 2. §. — A 98.399/1929. P. M. sz. rendelet utolsó bekezdésének az a rendelkezése, hogy az 1930. évtől kezdve az igénylőket nem szabad rokkantellátási adómentességben részesíteni, csak azokra a hadirokkantakra vonatkozhatik, akik az elrendelt felülvizsgálat folyamán új igazolványt kaptak és azt az 1929. évi december 31-ig nem mutatták be. Azok a hadirokkantak azonban, akiknek igényét utólag állapították meg, az adómentességet a fellebbezéshez csatolt igazolvány alapján a R. H. 0. 2. §-ának 2. pontja és az ehhez fűzött utasítás (11) bekezdése alapján jogosan igén vélhetik. (Kb. 4118/1930. P. sz. — M. K. LVI. évf. 46.) Egyházi adó. 164. 1895 : XLHI. t.-c. 24. §. — I. Valamely bevett felekezetből kitért volt egyháztagot, aki egyszersmind más bevett felekezetbe lépett, nem lehet olyan egyházi adó megfizetésére kötelezni, amely a kilépés napja után vált esedékessé. — II. A rendkívüli egyházi adó nem az azt megállapító közgyűlés napján, hanem az egyház tagja részére az általa fizetendő összeg tárgyában kiadott értesítés (fizetési meghagyás) kézbesítésével válik esedékessé. '1938. nov. 4. — 2008. E. H. — Kb. 4051/1937. P. sz. — Pod. 1939. évi 1. f. 22.) Öröklési illeték. 165. 1894:XVI. t.-c. 94. §. — E §-ba foglaltakból következik, hogy az örökösödéssel kapcsolatosan a hagyaték jogerős átadása előtt az ingatlan elidegenítése tárgyában kötött és a hagyatéki eljárás során külön okiratba vagy külön jegyzőkönyvbe foglalt ügyletek a hagyatéki bíróság beleegyező rendelkezését igénylik. ICzeknek a jogügyleteknek a bejelentése tehát akkor, amikor a hagyatéki bíróság a beleegyezést nem külön adja meg s azzal együtt az okiratot a kir. közjegyzőnek nem adja vissza, hanem azt a hagyatékátadó végzéssel egyidőben a telekkönyvi hatósághoz teszi át, nem az okiratot készítő kir. közjegyzőt, hanem az eljáró hagyatéki bíróságot terheli. (Kb. 2497/1937. P. sz. — M. K. LVIL évf.'2.) 166. 1920:XXXIV. t.-c. — A közkereseti társaság tagjának hagyatékából a közkereseti társaság tartozásának csak olyan hányadrészét lehet hagyatéki teherként levonni, mint aminő hányadrészben a társasági vagyonértéket az örökhagyó hagyatékaként számításba vették. Ennél nagyobb mértékű levonásra — azzal az indokkal, hogy a közkereseti társaság tagja a társaság összes tartozásaiért felel — csak az adna alapot, ha az örökösök igazolnák, hogy a vagyoni részesedési arányon felül eső fcehervise-