Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Rokkantellátást adu- 163. Egyházi adó. 164. Öröklési illeték. 165—172. 95 lésre olyan körülmények között kényszerültek, amelyek következtében el van zárva a lehetősége annak, hogy a többi társasági tagoktól megfelelő megtérítést szerezhessenek. (Kb. 18.890/1935. P. sz. — M. K. t/VT. évf. 51.) 167. 1920 : XXXIV. t.-c. 33. §. 4. p. — Ha a haláleset, mint törlési jogcím (1920 : XXXIV. t.-c. 33. §. 4. pont) előbb következik be, mint az illeték kiszabása, akkor a helyesbítésre megállapított egyévi határidő ettől számított egv évre tolódik ki. (Kb. 16.082/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 24.) 168. 1920 : XXXIV. t.-c. 88. §. 3. p. — Ha a túlterhelt hagyatékot az 1920 : XXXIV. t.-c. 88. §-ának 3. pontjában felsorolt személy örökölte, nem visszterhes, hanem ingyenes vagyonátruházási illeték kiszabásának van helye s illetékalapul nem a terhek értéke, hanem az ingatlan értéke szolgál. (Kb. 11.484/1936. P. sz. — M. K. LVII. évf. 1.) 169. 1920 : XXXIV. t.-c. 109. §. — Ha a végrendelet hatálytalanítása iránt indított perben hozott ítélet a végrendelet hatálytalanításának következményeként a hagyatéknak törvényes öröklés jogcímén történt átszállását mondotta ki, az 1920. évi XXXIV. t.-c. 109. és az 1914 : XLIII. t.-c. 18. §-ában foglalt rendelkezések egybevetett értelme szerint, az ítéleti illetéken felül, nem a visszterhes szerzésekre megállapított illeték, hanem öröklési illeték követelésének van helve. (Kb. 3925/1937. P. sz. — M. K. LVI. évf. 51.) 170. 1920 : XXXIV. t.-c. — Nem lehet a vagyonátruházást ingyenesnek tekinteni az átadó szülőkkel szemben vállalt eltartási kötelezettség erejéig, ha az ingatlant kifejezetten a tartás és az ellátás ellenértékéül ruházták át, úgy, hogy az átruházott ingatlant a leánv örökrészébe betudni nem lehet. (Kb. 6098/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 51.) 171. 1920 : XXXIV. t.-c. 81. §. (2) bek. — E bekezdésnek első mondatában foglalt rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha a négy törvényes leszármazó örökös (testvérek) közül ketten az egész hagyatékról, a harmadik pedig csak részben mond le ingyenesen a negyedik testvér javára, akire különben az örökség a lemondó testvérek kijelölése nélkül is átszállott volna. (Kb. 10.585/1930. P. sz. — M. K. LVI. évf. 52.) 172. 1927 : XXXV. t.-c. 57. §. 1. bek. — A jelzálogos hagyatéki adósságokat, az értük vállalt egyetemleges fizetési kötelezettség ellenére, azoknak az ingatlanoknak értéke arányában kell megosztani, amelyekre az adósság biztosításaként az ingatlanokat lekötötték. Ez az elv okszerűen folyik az 1927. évi XXXV. t.-c.