Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
Közadók kezelése. IM—Wl. .Uukknntelláiusi (idő. 162. nem következett elévülést, félbeszakítja ugyan, de csak avval a féllel szemben, aki ellen. a végrehajtási cselekmény vagy telekkönyvi bekebelezés megindíttatott, illetőleg megtörtént. — 2. Ha a köztartozás biztosítására szolgáló . jelzálogjog bekebelezésétől a fizetésre való felhívásig több, mint öt év telt el, a behajtási jog a K. K. H. ö, 91. § ának (2) bekezdése értelmében elévült. (Kb. 13.891/1937, P. sz. — M. K. LVI. évf. 44.) 157. K. K. H. Ö. — A kereset folytatásához szükséges eszköz az a varrógép is, amely a kisiparosnál alkalmazott segéd munkájának elvégzéséhez kell. (Kb. 9519/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 47.) 158. K. K. H. Ö. — Adóelengedési ügyben nincs ítélt dolog, ezért az újabb adóelengedési kérelmeket mindig tárgvalás alá kell venni. (Kb. 4480/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 39.)' 159. K. K. H. Ö. — A természetes személy betegsége igazolásul szolgálhat a saját adóügyében történt jogorvoslat késedelmes előterjesztésére, ellenben a jogi személy egyik (adóügyekkel foglalkozó) alkalmazottjának a betegsége a vállalat késedelmét nem menti, mert a részvénytársaság ügyeit a K. T. 182. §-a szerint az igazgatóság intézi és hatóságokkal szemben a részvénytársaságot a 186. §. szerint az igazgatóság képviseli. (Kb. 12.730/1937. P. SZ. _ M. K. LVI. évf. 44.) 160. K. K. H. Ö. 72. §. (4) bek. — E bekezdésben foglalt azt a rendelkezést, amely szerint „részletfizetéseknél az adóbehajtási illeték csak a befizetett, illetőleg befolyt összeg után számítható fel", nem lehet úgy értelmezni, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha a részletfizetés érvényes részletfizetési engedély alapján történt, míg az ilyen engedély nélkül történő részlettörlesztés esetén a kir. kincstárnak az egész tőkehátralék után járó adóbehajtási illetékfelszámításra lenne joga. ÍKb. 3549/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 41.) 161. K. K. H. Ö. — Az a kifogás, hogy az illeték nem a valódi fizetésre kötelezett terhére szabatott ki, a jogosság kérdését illeti és csak a rendes jogorvoslati határidőben érvénvesíthető. ÍKb. 3357/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 41.) Rokkantellátási adó. 162. R. H. Ö. — A rokkantellátási adó alól való mentességre nem a hadiözvegység, hanem a pénzbeli ellátásban részesülő vagy végkielégített hadiözvegység a jogcím. (Kb. 21.981/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 46.)