Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

Közadók kezelése. 14H—1?><). 93 vont vagyont terhelő közadóiknak a zárlat elrendelése után és a zárlat megszűnése előtt esedékessé vált részleteit kitevő összeget tartozik fizetni. Ennél nagyobb összeg fizetésére nem kötelezhető, kisebb összeg fizetésével pedig nem tesz teljesen eléget törvényben megállapított fizetési kötelezettségének. Ezt erősíti meg az, hogy a zárgondnok által teljesített befizetések mikénti elszámolása tekintetében, sem az előbb említett 84. §., sem pedig más törvényhely kivételes rendelkezéseket nem tartalmaz. Ebből okszerűen az következik, hogy ezeket a befizetéseket mindenkor a K. K. EL ö.-nek az adóbefizetések elszámolására érvényben lévő általános rendelkezései szerint kell elszámolni, úgy. mintha a befizetéseket maga a hátralékos teljesítette volna. Ennélfogva helyes törvénymagyarázat alapján arra a megállapításra kellett jutni, hogy a fentemlített 84. §. (2) bekezdésében a zárgondnok fizetési kötelezettsége tekintetében megállapított törvényes rendelkezés, a zárgondnok által teljesített befizetések elszámolásának a kérdését nem érinti. Az ebben a bekezdésben foglalt törvényes rendelkezés csak azt jelenti, hogy a zárgondnok személyes kötelezettség alapján, a zárlati vagyon jövedelméből a zárlat tartama alatt esedékessé vált és a K. K. H. ö. 83. §-ában meghatározott köztartozásokat, minden egyes követelést megelőzően, azért tartozik fizetni, hogy a zárlat tartama alatt a köztartozások ne emelkedjenek. A zárgondnoki fizetési kötelezettségre vonatkozó ez a törvényes rendelkezés tehát nincsen ellentétben a befizetések elszámolási sorrendjére vonatkozó általános törvényes rendelkezésekkel, s így ez utóbbi általános rendelkezések, a zárgondnok által teljesített befizetések elszámolására vonatkozó különleges rendelkezés hiányában, ezekre is vonatkoznak. A most előadottak alapján tehát arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy a zárgondnok által az ingatlanvégrehajtási zárlat tartama alatt teljesített befizetéseket elsősorban nem a zárlat ideje alatt esedékessé vált köztartozások csökkentésére, hanem a K. K. H. Ö.-ben foglalt általános érvényű rendelkezések alapján, a zárlat elrendelésétől visszafelé számított három évre eső köztartozások kiegyenlítésére kell fordítani. (Közig. Bíróság pénzügyi osztályának 307. sz. jogegységi megállapodása. — 1938. évi jún. hó. — Pod. 193& évi 2. f. 49.) 149. K. K. H. Ö. 68. §. (5) bek. — E bekezdés és a 69. §. (1) bekezdése alapján a jog-erősen lefoglalt ingó tárgyakat jogosan lehet az árverési csarnokba szállítani és elárverezni akkor is, ha a köztartozás ingatlanon való bekebelezés útján biztosítva v;m. (Kb. 16.388/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 42.) 150. K. K. H. Ö. 90. §. — Minthogy a K. K. H. 0. 90. §-a (2) bekezdésének 2. pontja értelmében a közös háztartásban élő házastársak a terhükre kirótt általános kereseti adóért egyetemleges fizetési kötelezettségben állanak, az adóelengedés feltételei