Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)
90 Pénzügyi jog. i adótartozás csak akkor keletkezhetik, ha föld- vagy házbirtokuk, illetve üzletük van. Ebből az adótárgyból pedig behajtható az, adókövetelés. Az országgyűlés tagjainak tiszteletdíja nem szolgálati viszonyon alapuló javadalmazás és nem tartozik alkalmazotti kereseti adó alá, éppen ezért lefoglalható. Egyébként ma már az 1938. évi XIX. t.-c. 218. §-ának 1. bekezdése a végrehajtás alá vonhatásról különlegesen és kifejezetten intézkedik akként, hogy: „az országgyűlési képviselőt megillető tiszteletdíjnak egyharmada vehető bírói végrehajtás alá" és folytatólag 2—5. bekezdés kisegítő szabálya, hogy a végrehajtási eljárásban az állami tisztviselőkre nézve irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (Közigazgatási Bíróság pénzügyi osztályának 324. számú jogegységi megállapodása. — 1939. évi jún. hó. — Pod. 1939. évi 2. f, 43.) 148. K. K. H. Ö. 84. §. 1. p. — A zárgondnok által az ingatlanvégrehajtási zárlat tartama alatt teljesített befizetéseket elsősorban nem a zárlat ideje alatt esedékessé vált köztartozások csökkentésére, hanem a K. K. H. Ö.-ben foglalt általános érvényű rendelkezések alapján, a zárlat elrendelésétől számított 3 évre eső köztartozások kiegyenlítésére kell fordítani. Kb. A közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket tartalmazó 1927. évi 600. P. M. számú hivatalos összeállítás (K. K. H. ö.) 84. §-a (1) bekezdésének 1. és 2. pontjai azt a rendelkezést tartalmazzák, hogy: „(1) Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói végrehajtás esetében, ezeknek a zárgondnoki kezelés alatt előállott bevételeiből, minden más követelést megelőzőleg az előző §-ban megállapított sorrend szerint törvényes elsőbbséggel bíró tételként fizetendő ki: 1. a végrehajtás alá vont ingatlant terhelő és a végrehajtási zárlat elrendelése előtt már esedékessé vált, a végrehajtási zár alá vétel elrendelésétől visszafelé számított, három évre eső állami, törvényhatósági és községi adó, vagyonváltság, vízszabályozási járulék, szőlőfelújítási kölcsöntartozás és birtokrendezési költség; 2. az az illetéktartozás, amely a fennálló törvények és szabályok értelmében a végrehajtás alá vont ingatlant terheli." A zárgondnok fizetési kötelezettsége tekintetében pedig- eme §. (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy: „(2) A végrehajtás alá vont ingatlanokat terhelő föld- és házadót, ezek pótlékait és járulékait, továbbá a végrehajtás alá vont vagyont terhelő egyéb köztartozásokat, ha azok a végrehajtási zárlat elrendelése után és a zárlat megszűnése előtt válnak esedékessé, más követelést megelőzőleg közvetlenül a zárgondnok fizeti." Ez utóbbi törvényes rendelkezés lényege az, hogy a végrehajtási zárlat tartama alatt a zárgondnok fizetésének a mérvét állapítja meg, vagyis azt. hogy a zárgondnok a zárlat tartama alatt a végrehajtás alá