Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 32. 1938-1939 (Budapest, 1940)

86 Pénzügyi jog. lalhatóságára nézve ugyanazokat a mentességeket állapítsa meg, amelyek a bírói végrehajtásokra nézve érvényben voltak. A közadók kezeléséről szóló 1909: XI. t.-c. 52. §-a kimondotta, hogy a bírói végrehajtási eljárás szerint a foglalkozás alól egészben, vagy részben mentesített járandóságok köztartozás fejében sem vehetők végrehajtás alá, mégis azzal a megszorítással, hogy a végrehajtást szenvedő javadalmazása és nyugellátása után kivetett jövedelemadó é» pótléka fejében, továbbá a közalkalmazottra kiszabott pénzbírság, téritmény és kártérítés fejében a fizetés, illetve nyugdíj korlátlanul lefoglalható. Az ennek a törvénynek végrehajtása tárgyában 1912. évi 100.000 P. M. szám alatt kiadott és 1913 január 1-én hatályba lépett utasítás 129. §-a átvette az 1908: XLI. t.-e. 6., 7. és 11. §-ainak az illetmények és ellátások lefoglalhatóságára nézve fent ismertetett rendelkezéseit. A közadók kezelésére nézve 1913. évi március hó 30-án 1913. évi 50.000 P. M. szám alatt kiadott hivatalos összeállítás 142. §-ának első bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási végrehajtás alól kivétetnek mindazok a járandóságok, amelyek a bírói végrehajtás alá nem vonhatóks mégis azzal a megszorítással, hogy a IV. osztályú kereseti adót fizetők szolgálati járandósága az utána kivetett kereseti adó és pótadói fejében, továbbá a közalkalmazottak pénzbírsága, térítménye és kártérítése fejében korlátlanul lefoglalható. Ugyanez a §. kimondja, hogy: 1. a közalkalmazottak, lelkészek, felekezeti tanítók és tanárok, továbbá géperejű közforgalmi vasutak és gőzhajózási vállalati havidíjas alkalmazottai szolgálati járandóságának legfeljebb K része foglalható le. de csakis úgy, hogy évi 2000 K érintetlen maradjon; 2. a lakpénz csak lakbértartozásért foglalható le: 3. a közalkalmazottak és fent felsorolt egyéb alkalmazottak nyugellátásának legfeljebb % része foglalható le. de csakis úgy, hogy évi 1200 K érintetlen maradjon; 4. a közalkalmazottak hivatali utazásával kapcsolatos járandósága, továbbá a közalkalmazottak és fent felsorolt egyéb alkalmazottak özvegyeinek nyugellátása és a nevelési járulék nem foglalható le; 5. a magánalkalmazottak tényleges szolgálati járandóságának, illetve, nyugellátásának legfeljebb % része foglalható le, de csakis úgy. hogy évi 2000 K, illetve évi 1200 K érintetlen maradjon: 6. a magánalkalmazottak özvegyeinek és gyermekeinek nyugellátása nem foglalható le. A fentebb ismertetett kivételes jogszabályok alkotója tehát nem elégedett meg azzal, hogy a szolgálati járandóságok és nyugellátások J4, illetve % részét mentesítette a végrehajtás alól, hanem azon felül összegszerüleg is biztosította a végrehajtást szenvedő részére a le nem foglalható illetményt, mint létminimumot. A közadók kezeléséről szóló 1923: VII. t.-c. a közigazgatási végrehajtás alóli mentességeket függetlenítette a végrehajtási törvényben megállapított mentességektől ós a 45. §-han külön szabályozta a szolgálati é*