Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

48 Pénzügyi jog. jogosan mellőztetett. (Kb. 8005/1936. P. és Kb. 15.440/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 20.) 236. Ha a kereset tárgya a társasviszony hatályban létének kimondása, a viszontkereseti pedig a társasviszony jogos megszüntetésének kimondása, a kereset és a viszontkereset tárgya ugyanaz. (Kb. 336/1937. P. sz. — M. K. LVI. évf. 20.) 237. Az ügyvédi díjlevél nem kereskedelmi levél. (Kb. 21.(.i4c> 1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 11.) 238. Ha a tárgyaláson a jogi képviselő ügyvéd nincs jelen, hanem csak ügyfele és a. perben az ügyvédi képviselet nem volt kötelező, a jegyzőkönyvi és a bélyeggel lerovandó határozati illetékért az ügvvédet semmiféle felelősség (még kezesség sémi terheli. (Kb. 4638/1937. P. sz. — M. K. LVI. évf. 19.) 239. A pótmagánvád alapján folyó bűnügyben a szabályszerű törvénykezési illetéket abban az esetben is le kell róni. ha a pótmagánvád tárgya testi bántalmazással elkövetett bűncselekmény. (Kb. 15.884/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 21.) , 240. Az a körülmény, hogy az elsőbírói ítélet ellen a főmagánvádló nem, hanem csak a vádlott élt fellebbezéssel, a pernek fömagánvádas jellegét nem változtatja meg. (Kb. 14.495/1935. P. sz. — M. K. LVI, évf. 21.) 241. Annak az igazolási kötelezettségnek, hogy a másodsorbani fizetési kötelezettség feltételei még nem következtek be. a panaszos alakilag azáltal is eleget tett. ha megjelölte azokat a bírósági iratokat, amelvekből ez a körülmény kitűnik. (Kb. 15.759/1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 20.) 242. A Pp-vel >zal»ályozott bírói eljárásokban, ha a felei ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illeték lerovásának elmulasztása miatt kiszabható felemelt illeték csak az ügyvédet terheli. A fél másodsorbani felelőssége csak az egyszeres illetékre terjed ki. (Kb. 13.788/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 42.) 243. Több magánvádlónak nem különálló ügyekben tett közös feljelentése csak egyszeres illeték alá esik. (Kb. 7939/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 21.) 244. A szakértői vélemény illetéke azt terheli, akinek érdekében azt a bíróság beszerezte. Ha ez mind a két fél érdekében történt, az illetéket a felperes, illetőleg az köteles fizetni, akinek kérelmére az eljárás megindult. A perben kirendelt szakértötöl azonban a szóban lévő illetéket nem lehet követelni. (Kb. 10.473/ J934. P. sz. — M. K. LV. évf. 52.) 245. Annak, hogy a felperes a kir. Kúriához intézett beadva-