Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Okirati illetek. 192—208. máz.) személyes illetékmentességben részesül. (KI). 13.669/1935. 1\ sZ. — M. K. LV. évf. 38.) 201. — A megleletezett vázrajz a birtokelkülönítési szerződésnek kiegészítő része s ezért csak ívbélyeg alá esik annak ellenére, hogy arra elfogadási nyilatkozatot vezettek. (Kb. 14.273/ 1935. P. sz. — M. K.' LV. évi.' 37:) 202. — Annak a meghatalmazásnak az illetékéért, amelyet a személyes illetékmentességgel bíró tel állít ki. a meghatalmazás felhasználója felelősséggel tartozik, tekintve, hogy a meghatalmazott a meghatalmazás illetékéért egyetemlegesen felel. (Kb, 20.028 L934. P. sz. — U. K. LV. évf. 37.)" 203. — Török állampolgár részére kiállított szegénységi bizonyítvány — viszonosság hiányában — nem ad igényt a szegényjogon alapuló illetékmentességre. (Kb. 1 ö.996/1936. P. sz. — M K. LV. évf. 37.) 204. — Az adóügyi fellebbezéshez csatolt szakértői vélemény, mint magánvélemény, nem bizonyítvány, mert nincs bizonyító ereje s éppen ezért azt, mint bizonyítványt, nem is lehet illeték alá vonni. De nem esik mellékleti illeték alá sem. mert adóügyben maga a fellebbezés is illetékmentes. (Kb. 14.341/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 38.) 205. — Az egy példányban kiállított okirat illetékkiszabás céljára való bemutatásának elmulasztása miatt bírságot c>ak annak terhére lehet kiszabni, aki az okiratot birtokában tartotta. (Kb. 948 1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 35.) 206. — Ha a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának hitelesítési záradékából nem tűnik ki, hogy az okirat milyen összegű közvetlen illetékfizetési kötelezettség ala esik. a közvetlen illetékfizetés elmaradása miatt a féltől nem lehet felemelt illetéket kövelelni. (Kb. 13.026/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 35.) 207. — A kereskedelmi levélbe foglalt jogügylet nem veszíti el feltételes illetékmentességét, ha azt adókivetés céljából a hatósághoz bemutatják. (Kb. 658/7995. 1'. sz. — M. K LV. évf. 35.) 208. — A külföldön kiállított, tartozáselismerést tartalmazó okiratot a belföldi másik fél által elfogadottnak kell tekinteni, ha, annak ügyvédje, akinek kezéhez az okirat belföldre érkezett., azt ügyfele rendelkezésére magánál tartotta. (Kb. 17.591 1936. P. sz. M. K. LV. évf. 39.)