Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

18 Közigazgatási jog. úti járómű) után járó vám beszedhető még akkor is. ha a járóművet a vámmentes egyén bérelte ki, vagy az az ő tulajdona; önként értetődik azonban, hogy ilyen esetben a vámot csak a vámmentes egyént szállító járóművön helyet foglaló vámköteles egyéntől szabad követelni. A vámmentes egyént szállító közúti jáiómű kocsisának, illetőleg vezetőjének jelenléte nem teszi a járóművet vámkötelessé akkor sem, ha a kocsist vagy vezetőt a maga személyében vámmentesség nem is illeti meg. Egyáltalán nem illeti meg a vámmentesség a nyugdíjazott állami vagy törvényhatósági tisztviselőt, illetőleg a fegyveres erőhöz már nem tartozó, vagy annak szolgálatából kivált egyént és azt a tényleges szolgálatban álló tisztviselőt vagy katonai egyént sem. aki e minőségét a fentebb megjelölt módok egyikén nem igazolja, vagy annak igazolását megtagadja. Az a tisztviselő, aki az előző mondatban foglaltak alá esik, a vámdíjfizetés megtagadásával kihágást követ el, amely kihágást az 1890 :1. t.-c. 143. §-ának utolsó bekezdése szerint a vámdíj tízszeres öszszegében való elmarasztalásával kell büntetni. Az említett, törvényszakasz szerint ugyanily büntetés alá esik a jogosulatlan vámszedés is, sőt annak ismétlése esetén — ha a büntetés óta még hat hónap el- nem telt — a büntetést a vámdíj húszszoros összegében kell kiszabni, továbbá a vámszedési engedélyt bizonyos időre fel lehet függeszteni, esetleg a vámjogot véglegesen is meg lehet szüntetni. A vámszedőkért az 1890:1. t.-c. 100. §-a szerint a vámtulajdonos, s ha van, elsősorban a vámbérlő felelős. (Km. 41.959/1937. XT. sz. — M. K. LVI. évf. 49.) 43. 1894: XXXI. t.-c. 8—9. §§. — Örökbefogadott kiskorú törvényes képviselete és házasságkötése, ha az örökbefogadók meghaltak. Bm. Helytálló Vas vármegye árvaszékének az a jogi álláspontja, hogy ha az atyai hatalom, illetőleg a t. 'és t. gyámság' fenntartása nélkül örökbeadott kiskorúnak örökbefogadó szülői elhalnak, úgy egymagában ennél a ténynél fogva a kiskorú feletti atyai hatalom, illetőleg a t. és t gyámság nem száll vissza az életbon lévő vérszerinti szülőre, azaz a vérszerinti szülő az örökbefogadó szülők elhalálozása folytán nem lesz ipso jure gyermekének ismét törvényes képviselője. Vitás csak az volt, hogy a H. T. 8. §-a értelmében a házasságkötéshez a törvényes képviselő beleegyezésén felül szükséges szülői beleegyezés szempontjából a vérszerinti anyát az adott esetben beleegyezésre jogosult szülőnek lehet-e tekinteni? Vagyis itt az az eldöntendő kérdés, hogy ha az atyai hatalom, illetőleg a t. és t. gyámság fenntartása nélkül (adoptio plena) örökbefogadott kiskorúnak az örökbefogadó szülő halála után nem az életben lévő vérszerinti szülő a törvényes képviselője és a törvényes képviselő (a gyám) a kiskorúnak nem is '-nagyatyja, úgy a kiskorú házasságához 20. életévének betöltése előtt a H. T: 8. "§-ának második bekezdése értelmében a törvényes képviselő beleegyezésén felül megkívánt szülői beleegyezést a vér-