Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Közmunkaváltság-ügyek. 43—46. 9 jteerinti szülő jogosult-e megadni vagy pedig- ilyen esetben a vérszerinti szülőt nemlétezőnek kell tekinteni és ehhezképest a szülői beleegyezés helyett a gyámhatóság jóváhagyását kell megszerezni. Az utóbbi megoldás a helyes a következő indokok alapján. A B. T. 9, §-ának utolsó bekezdése értelmében „amíg az örökbe fogadás felbontva nincs, az örökbefogadott gyermekre nézve a vérszerinti szülő beleegyezésre nem jogosult." Eszerint tehát a vérszerinti szülő, aki a kiskorú gyermekét másnak örökbeadta, a gyermek házasságához megkívánt, illetőleg megkívánható szülői beleegyezésre való jogosultságát elveszíri es ezt a jogát csak abban az esetben szerzi vissza, ha utóbb áz örökbefogadási szerződést kifejezetten felbontják. Ebből pedig az következik, hogy miután az örökbefogadó halálával az örökbefogadási kapcsolat, fel nem bontatik. az örökbefogadó halála után a beleegyezés joga a vérszerinti szülőkre nem száll vissza. (L. az 1892. február 18-ra hirdetett országgyűlés képviselőházának irományait. XV. kötet 106. lap.) A vérszerinti szülőt tehát az örökbefogadó szülő halála után is csak akkor lehet 20 éven aluli kiskorú gyermeke házasságát illetőleg beleegyezésre jogosultnak tekinteni, ha ő a gyermek törvényes képviselője, mert ebben az esetben a beleegyezést mint törvényes képviselő adja meg. A fentiek alapján tehát a vérszerinti szülőt a hivatkozott esetben a szülői beleegyezésre való jogosultság szempontjából a H. T. 9. §-ának utolsó bekezdéséhez képest, a fent kifejezettek szerint nem létezőnek kell tekinteni, ennélfogva ilyen esetben a vérszerinti szülő beleegyezése egy általában nem vehető figyelembe, hanem a kiskorú házasságkötéséhez a törvényes képviselő (a gyám) beleegyezésén felül a H. T. 8. §-ának második bekezdése értelmében a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. {212.781/1936. B. M. XI. — M. K. LVI. évf. 14.) 44. 1929:XXX. t.-c. 9. §. 6. bek., 1933:XVI. t.-c. 34. §. l.bek. — A férjnek a legtöbbadófizetők névjegyzékébe felvétele szempontjából a férj és feleség adóját — ha a feleség vagyonát a férj kezeli — egységesen, összesítve kell számításba venni és ha a férjnek igénye van a kétszeres számítás kedvezményére, ezt az összesített adóösszeget kell kétszeresen számítani. (1937. júl. 21. — 1599. E. ÍL—Kb. 3239/1937. K. sz. kod. 1938. évi l.JE. 28.) 45. K. K. H. Ö. 56. §. 1. p. — Nyugdíjas állami tisztviselő vagy más alkalmazott lakáspénze a részére tévesen megállapított és általa felvett végkielégítés folytán keletkezett kincstári tartozásának fedezésére nem foglalható le, illetőleg vissza nem tartható. (1938. febr. 18. — 1605. E. H. — Kb. 969/1937. K. sz. — •Kod. 1938. évi 2. f. 49.) 46. K. K. H. Ö. 56. §. 8. p. — Térítmény biztosítására az öztegyi nyugdíj nem foglalható le akkor sem, ha a térítmény az özvegyi nyugdíj túlélvezménye fejében íratott elő. Kb. Alapos ellenben a panasz abban a részében, amely a leszállított 2*