Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Közmunkaváltság-ügyek. 43—46. 9 jteerinti szülő jogosult-e megadni vagy pedig- ilyen esetben a vérszerinti szülőt nemlétezőnek kell tekinteni és ehhezképest a szülői beleegyezés helyett a gyámhatóság jóváhagyását kell megszerezni. Az utóbbi megoldás a helyes a következő indokok alapján. A B. T. 9, §-ának utolsó bekezdése értelmében „amíg az örökbe fogadás felbontva nincs, az örökbefogadott gyermekre nézve a vérsze­rinti szülő beleegyezésre nem jogosult." Eszerint tehát a vérszerinti szülő, aki a kiskorú gyermekét másnak örökbeadta, a gyermek házasságához megkívánt, illetőleg megkívánható szülői beleegyezésre való jogosultsá­gát elveszíri es ezt a jogát csak abban az esetben szerzi vissza, ha utóbb áz örökbefogadási szerződést kifejezetten felbontják. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy miután az örökbefogadó halálával az örökbefogadási kap­csolat, fel nem bontatik. az örökbefogadó halála után a beleegyezés joga a vérszerinti szülőkre nem száll vissza. (L. az 1892. február 18-ra hirde­tett országgyűlés képviselőházának irományait. XV. kötet 106. lap.) A vérszerinti szülőt tehát az örökbefogadó szülő halála után is csak akkor lehet 20 éven aluli kiskorú gyermeke házasságát illetőleg beleegye­zésre jogosultnak tekinteni, ha ő a gyermek törvényes képviselője, mert ebben az esetben a beleegyezést mint törvényes képviselő adja meg. A fentiek alapján tehát a vérszerinti szülőt a hivatkozott esetben a szülői beleegyezésre való jogosultság szempontjából a H. T. 9. §-ának utolsó bekezdéséhez képest, a fent kifejezettek szerint nem létezőnek kell tekinteni, ennélfogva ilyen esetben a vérszerinti szülő beleegyezése egy általában nem vehető figyelembe, hanem a kiskorú házasságkötéséhez a törvényes képviselő (a gyám) beleegyezésén felül a H. T. 8. §-ának má­sodik bekezdése értelmében a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. {212.781/1936. B. M. XI. — M. K. LVI. évf. 14.) 44. 1929:XXX. t.-c. 9. §. 6. bek., 1933:XVI. t.-c. 34. §. l.bek. — A férjnek a legtöbbadófizetők névjegyzékébe felvétele szem­pontjából a férj és feleség adóját — ha a feleség vagyonát a férj kezeli — egységesen, összesítve kell számításba venni és ha a férjnek igénye van a kétszeres számítás kedvezményére, ezt az összesített adóösszeget kell kétszeresen számítani. (1937. júl. 21. — 1599. E. ÍL—Kb. 3239/1937. K. sz. kod. 1938. évi l.JE. 28.) 45. K. K. H. Ö. 56. §. 1. p. — Nyugdíjas állami tisztviselő vagy más alkalmazott lakáspénze a részére tévesen megállapított és általa felvett végkielégítés folytán keletkezett kincstári tarto­zásának fedezésére nem foglalható le, illetőleg vissza nem tart­ható. (1938. febr. 18. — 1605. E. H. — Kb. 969/1937. K. sz. — •Kod. 1938. évi 2. f. 49.) 46. K. K. H. Ö. 56. §. 8. p. — Térítmény biztosítására az öz­tegyi nyugdíj nem foglalható le akkor sem, ha a térítmény az özvegyi nyugdíj túlélvezménye fejében íratott elő. Kb. Alapos ellenben a panasz abban a részében, amely a leszállított 2*

Next

/
Thumbnails
Contents