Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

158 Büntetőjog. A másodbíróság azért minősítette a vádlott cselekményét nyilvánosan, de nem sajtó útján elkövetett rágalmazásnak, mert a vád tárgyává tett sajtóközleményekből hiányzanak azok a tényállítások, amelyek a vád voltaképeni tárgyát képe-zik és így hiányzik azoknak a gondolatoknak a közlése is, amelyekkel vádlott a vádbeli bűncselekményt elkövette. Ez a jogi álláspont téves. A St. 32. §-ának rendelkezése szerint sajtó útján az a bűncselekmény van elkövetve, „amelynek tényálladékát a sajtótermék tartalma foglalja magában". Ennek a rendelkezésnek a St. 1. §-ának rendelkezésével való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy sajtóbűncselekményről akkor lehet szó, ha a bűncselekmény tényálladékát megállapító gondolat sajtó útján tétetett közzé, illetve az a St. 1. §-ának szóhasználata szerint sajtó útján lett „közölve". Ez a gondolatközlés történhetik akár úgy, hogy a sajtóközlemény közvetlenül foglalja magában a bűncselekmény tényálladékát, akár pedig ugy, hogy a sajtótermék csupán utalást foglal magában egy már korábban megjelent, terjesztett és éppen ezért többek előtt ismeretes olyan sajtótermékre, amelyben a bűncselekmény tényálladékát megállapító gondolatok már előzően közöltettek. Vagyis a sajtóbűncselekmény megállapítása szempontjából nem a közlés mikéntje, hanem egyedül az a döntő, hogy a cselekmény tényálladékát a sajtó útján közzétett gondolat és így a sajtótermék foglalja magában. A vádlott akkor, amidőn a ,.Pesti Napló", „Magyarság" és „Újság" című lapokban közzétett és a jelen ügyben vád tárgyát képező nyilatkozataiban arra utal, hogy a „8 Órai Ujság"-ban megjelent cikkét megismételni kívánja, voltaképen nem tett egyebet, mint hogy a „8 Órai Ujság"-ban megjelent és bűncselekmény tényálladékát megállapító gondolatait újból és pedig ugyancsak sajtó útján közölte mindazokkal, akik a „8 Órai Ujság"ban megjelent cikk tartalmát már ismerték. Az előző sajtóközleményre történt ez a hivatkozás a sajtó útján elkövetett bűncselekmény tényálladékát a jelen esetben annyival is inkább magában foglalja, mert amint erre az elsőbíróság is helyesen mutat reá, magából a vád tárgyává tett három sajtóközleményből világosan kitűnik egyrészt az, hogy az előző (a 8 Órai Újságban megjelent) sajtóközlemény tartalma bűncselekményt állapított meg, amely miatt vádlott ellen bűnvádi eljárás indult, és az csak közkegyelem folytán szűnt meg, másrészt az is, hogy a nyilatkozatok közzétételének célja az volt, hogy azoknak tartalma miatt a vádlott ellen újabban bűnvádi eljárás induljon meg. Tévedett tehát a másodfokon eljárt bíróság akkor, mikor a vád tárgyává tett sajtóközleményekben az előző sajtótermékre és az abban foglalt bűncselekményre való és félreérthetetlen hivatkozás dacára arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott cselekménye nyilvánosan, de nem sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségét állapítja meg. Ezért ítéletének ezt a részét a rendelkező rész értelmében meg kellett