Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

140 Büntetőjog. Vilmost az a körülmény, hogy gazdája öt megszégyenítette, indulatba hozta, de ekkor keletkezett ölési szándéka és a cselekmény véghezvitele között oly rövid idő telt el, mely alatt tette horderejét nyugodtan megfontolni és azt hideg tervszerűséggel végrehajtani nem állott módjában. Szándékát tehát nem lehet előre megfontoltnak minősíteni. Nem helytálló azonban a védelemnek az az álláspontja, hogy a vádlottal szemben az ölési szándék sem volna mégállapítható, mert szőlőkaróval a fejre nagy erővel intézett több ütéshői arra kell következtetni, hogy a tettes szándéka az emberi élet kioltására irányult. Alaptalan a közvádló részéről azért érvényesített semmisségi panasz is. hogy a I). Dezsőné vádlott cselekménye felbujtói bűnrészességnek nem minősíttetett. Az irányadó tényállás ugyanis, amint erre az alsófokú bíróságok helyesen rámutattak, — nem nyújt alapot annak okszerű és tévedést kizáró következtetésére, hogy V. Vilmos vádlott cselekményét D. Dezeőné vádlott részéről reá gyakorolt lelki hatás folytán követte el. Ami már most a vádlottak büntetésének a kiszabását illeti V. Vilmos vádlottat, illetőleg a kir. Kúria a fiatalabb kort enyhítő körülménynek tekintette, mert a cselekmény elkövetésekor még életének 21 évét nem érte el. D. Dezsőné vádlott, büntetésénél is helyesnek fogadta el a kir. Kúria a Btk. 90. §-ának alkalmazásával a cselekményére megállapított büntetés legmagasabb mértékének a kiszabását. — mert a vádlott többgyermekes családos állapotát nem fogadta el enyhítő körülményül. A vádlott ugyanis cselekményével annak a tettesnek nyújtott a hatóság üldözése elől segítséget, aki négy gyermekét apjuktól fosztotta meg és azokat apátlan árvákká tette. Ez a körülmény pedig nem enyhítő, hanem súlyosítóként jelentkezik. (1937. évi november hó 23. napján. — B. I. 4130/937.) A csalás. 411. Btk. 384., 401. §., Bn. 50. §., Btk. 96. §. — Okirathamisítás ós hitelezési csalás halmazata. K. A m. kii'. Kúria a kir. főügyész semmisségi panasza folytán mindkét alsófokú bíróság ítéletének azt a részét, amely szerint a vádlottat a folytatólagosan elkövetett csalás büntette miatt emelt vád alól felmentették, a büntetés kiszabására is kiterjedő hatállyal a Bp. 385. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi októl a Bpn. 33. §. 1. bekezdése értelmében megsemmisíti és E. Erzsébel vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 384. §-ában meghatározott és aszerint is minősülő folytatólagosan elkövetett hitelezési csalás vétségében. A kir. ítélőtábla, ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a vádlott terhére a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a felmentés miatt. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett és a koronaügyész által f86Ö/937. kor. ü. sz. a. nyilatkozatával fenntartott semmisségi panasz alapos.