Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Szemérem elleni bűncselekmények. 395. V17 Hogy tehát az erőszakos nemi közösülés megállapítható legyen, elsősorban -azt kell eldönteni, közösült-e a tettes a sértettel. Mert ha ez nem történt meg. nem lehet szó erőszakos nemi közösülés befejezett bűntettéről sem. A „nemi közösülés" élettani értelme szerint, de az e részben egységes bírói gyakorlat szerint is a nemi szervek egyesítését jelenti (coniunctio membrorum). Ez az „egyesítés" azonban csak akkor állapítható meg, ha a férfi nemi szerve a nő nemi szervébe — bármily kis mértékben is — de tényleg bevezettetett, mert behatolás nélkül a nemi szervek természetszerint nem egyesültek. Ha tehát ilyen behatolás nem történt, nem lehet szó befejezett nemi közösülésről és így erőszakos nemi közösülés befejezett bűntettéről sem. A határvonalat tehát a kísérlet és a bevégzettség között a férfi nemző részének a nő szemérem testébe való bármily kis mértékű bevezetése jelenti: ilyen behatolás esetén, tekintet nélkül egyéb részletkérdésekre, már bevégzett bűncselekmény valósult meg. Mindezekből következik tehát, hogyha a férfi nemi szervének a nő nemi szervébe legalább részben való bevezetése valamely okból nem történt meg, akkor nem befejezett, hanem csupán megkísértett erőszakos nemi közösülés bűntettét lehet megállapítani. III. Az a gyakorlat, amely a behatolás nélkül történt érintkezést is, erőszak vagy fenyegetés alkalmazása esetén, befejezett erőszakos nemi közösülés bűntettének minősítette, vagyis a közösülést annak élettani fogalmától eltérő értelemben fogta föl, különösen a következő megfontolásokból indult ki: Ha helytálló volna az a felfogás, hogy egyes leányokon testi fejletlenségük miatt nem lehet bevégezni a nemi közösülést, akkor ez egyértelmű volna azzal, hogy ilyen egyéneken egyáltalán nem lehet közösülést végrehajtani. Tehát amint bevégezni, úgy megkísérelni sem lehetne ezt a cselekményt. Ez következik abból a büntetőjogi alapigazságból, hogy nem alkalmas tárgyon büntetendő cselekményt sem végrehajtani, sem megkísérelni nem lehet; következéskép a közösülés bevégzése alkalmatlan gyermek a . bűntett megkezdésére is alkalmatlan. Ez az érvelés nem fogadható el. Ugyanis a tizenkettedik életévét be nem töltött leány fejletlensége és így a bűncselekmény szempontjából való alkalmatlansága is nem föltétlen, hanem csupán viszonylagos. Már pedig a viszonylag alkalmatlan tárgyon lehet elkövetni bűncselekmény kísérletét. Ehhez képest eddig sem volt a gyakorlatban vita a tekintetben, hogy az ilyen fejletlen gyermek sérelmére is erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletét követi el a tettes, ha a közösülésre irányuló cselekményt megkezdte, de addig sem jutott, hogy nemi részével a sértett nemi részét érintse. Fölhozatott továbbá az is, hogy minél fiatalabb a sértett nő, annál erősebb büntetőjogi védelemben kell részesülnie; a gyöngébb és fejletlenebb leánygyermekre sokkal veszélyesebb a tettes erőszakos cselekedete, mint a