Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

128 Büntetőjog. fejlett nőre. A Btk. ti."). §-a szerint pedig a kísérlet enyhébben lévén büntetendő, mint a bevégzett cselekmény, ebből az következik, hogy aki himveszszőjét egy idősebb nő hüvelyébe annak fejlettebb volta miatt be tudta vezetni, az bevégzett erőszakos nemi közösülés büntette miatt a törvény teljes szigorával büntetendő; ellenben az, aki egy tizenkét éven alóli korú leánygyermek nemi szervébe annak fejletlensége miatt egyáltalán nem tudott behatolni, enyhébb büntetésben részesülne. Ez az anyagi igazság követelményével nem fér össze, mert a tizenkettedik évét be nem töltött leánynak hatékonyabb büntetőjogi védelmet kell biztosítani, mint az időr-1> 1»>> minek. A megvédelmezni kívánt érdekekre való hivatkozás azonban nem meggyőző. Mindenekelőtt nincs számbavehető gyakorlati jelentősége a kísérlet, enyhébb büntetési tételére vonatkozó érvelésnek. A Btk. 66. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek, hogy a kísérlet enyhébben büntetendő, mint a véghezvitt bűntett vagy vétség, — a bírói gyakorlat egyöntetű megállapítása szerint az a helyes értelmezése, hogy a megkísérelt bűncselekményre csupán a büntetési tétel legmagasabb mértékét nem lehet kiszabni. A jelen esetben tehát a bevégzett és a megkísértett bűncselekmény büntetési tétele között mindössze az a különbség, hogy a befejezett bűntettre legföljebb 10 évi fegyház, a mégkíséreltre pedig 9 évi. 11 hónapi és 29 napi fegyház szabható ki. A befejezett és a megkísérelt bűncselekmény miatt kiszabható büntetés között tehát számbavehető különbség nincs. De a jelen határozatban elfoglalt elvi álláspont javára dönti el a kérdést a lehetőleg kímélendő sértett szempontjából igen fontos az a tapasztalati tény, hogy egészen más megítélés alá esik a sértett nő helyzete akkor. í:a véghez vittek rajta erőszakos nemi közösülést, mint akkor, ha azt csak megkísérelték vele szemben. Ha tehát bírói ítélet megállapítja, hogy a sértett nő ellen erőszakos nemi közösülést kíséreltek meg, de azt a tettes nem tudta végrehajtani, abból kedvező következtetést lehet levonni a sértett nő magatartására, ellenállására és így erkölcsiségére, leányoknál pedig nemi érintetlenségük megmaradására is. Ha ellenben a cselekmény befejezettsége állapíttatik meg, akkor a sértett nő javára szolgáló ez a kedvező értékítélet gyakran kellő ok nélkül elesik vagy meggyöngül. Ehhez kapcsolódik az a közismert tény is, hogy az olyan leánynak, akivel szemben erőszakos nemi közösülés bűntettét követték el, illetve ítéletileg e cselekmény véghez vitelét állapította meg a bíróság, sokkal kisebbek a férjhezmenési esélyei, mint annak, akivel szemben ezt a bűntettet — a bíróság megállapítása szerint is — csupán megkísérelték. Az erőszakos nemi közösülés jogi fogalmának a sertett nő érdekeire való hivatkozással történő kiterjesztése tehát-egyáltalában nem indokolt és nem helytálló. További érv, amely a gyakorlat szerint az ellenkező álláspont helyességét támogatja, a bizonyítás nehézsége a behatolás tekintetében. Eltekintve azonban attól, hogy elvi kérdés eldöntésénél a bizonyítás nehézsé-