Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Büntetőjog és eljárás I. Anyagi büntetőjog. A bűntettekről és a vétségekről szóló 1878: V. törvénycikk, valamint a módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott jogszabályok. A törvény hatálya a terület és személyek tekintetében. 377. Btk. 7., 10. §., 144. §. 5. pont, — 1930: III. t.-c. 59. §. — Állampolgárság változása az ú. n. trianoni békeszerződés folytán. — Hűtlenség. K. Azért sérelmezi a panasz írásbeli indokolása a vádlott bűnösségének a megállapítását, mert a cselekmények elkövetésekor a vádlott nem volt magyar honos. Ez a védekezés nem helytálló. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott a vádbeli cselekményeket a trianoni békeszerződés életbelépte, az 1921. évi július hó 26. napja előtt, tehát mint magyar honos követte el. Tehát a Btk. 7. §-ának 1. pontja és 10. §-a alapján helyes az alsófokú bíróságoknak az a megállapítása, hogy a vádlottra, vádba tett cselekményei miatt, a magyar büntető törvénynek van hatálya. A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjának megjelölésével a bűnösség megállapítása tárgyában fölhozott ezek a jogi okok tehát ezért nem alaposak. A minősítés kérdésében a védelem a semmisségi panasz írásbeli indokolásában csak azt vitatta, hogy miután a vádlott propagandabeszédei egyetlen egy fogoly magyar tiszt nemzethűségét sem ingatták meg. és azok fogvatartásuk utolsó napjáig ragaszkodtak a magyar állameszméhez, ezért a vádlott terhére a Btk. 144. §-ának 5. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének osak a kísérlete állapítható meg. A semmisségi panaszoknak a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított ez a része azért alaptalan, mert amint azt a kir. ítélőtábla helyesen megindokolta, a vitatott alkotó elem megvalósulásához nem szükséges annak bizonyítása, hogy a propagandab^szédek folytán egyesek valóban meg is