Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)
ttendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre 107 büntető ügyekben. 375. adatai szerint a terhelt orvosi tábláján jogosulatlanul „v. klinikai orvosacímet használta. A terheltnek ez a cselekménye — valóság esetén — az 1936. évi i. t.-c. 53. §-ában meghatározott kihágás alkotóelemeit. foglalja magában. Az 1936. évi I. t.-c. 53. §-a ugyanis kimondja, hogy amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ e' és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki orvosi, szakorvosi címet vagy orvosi gyakorlatra vonatkozó, a közönség megtévesztésébe alkalmas egyéb jelzést vagy címzést jogosulatlanul használ. Az 1936. évi I. t.-c. nem tartalmaz olyan külön rendelkezést, amely megállapítaná, hogy az 53. §*ban meghatározott kihágás elbírálása a rendes bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában a szóbanforgó kihágás hatásköri hovátartozásának kérdését a büntető bírói hatáskör megállapítására vonatkozó általános törvényes rendelkezések döntik el. Ezeket az általános jogszabályokat a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-c. tartalmazza. Az említett törvénycikk 18. §-ának IV. pontja szerint a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak azok a kihágások, melyek a 19. §. szerint a közigazgatási hatóságok elé utasítva nincsenek. A 19. §. szerint pedig a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak: 1. azok az 1879. évi XL. törvénycikkben meghatározott kihágások, amelyeket ennek a szakasznak az 1. pontja részletesen felsorol; 2. az 1879. évi XL. t.-c. 4C>. §-ában meghatározott kihágások, ha azok közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen voltak elkövetve; 3. azok a kihágások, amelyeket más törvények a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítanak4. miniszteri rendeletben megállapított kihágások, amennyiben kifejezetten a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek; > 5. törvényhatósági vagy városi szabályrendeletben megállapított kihágások. Az ehhez a szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint: ..A bírói hatalom gyakorlásáról szóló alaptörvény 1. §-ában kijelentve levő alapelvnek, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elválasztandó, annak javaslatba hozása felelne meg leginkább, hogy az összes fennálló törvényekben megállapítva, levő összes kihágások a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozzanak, a közigazgatási hatóságok ügykörébe pedig csakis azok a kihágások legyenek utasítva, melyek miniszteri rendeletekben, törvényhatósági vagy városi szabályrendeletekben vannak megállapítva. Ily javaslattal azonban a kormány ezidőszerint még nem léphet fel, mert a kir. járásbíróságok nem bírnák meg azt a nagy munkatöbbletet, amely a közigazgatási hatóságok elé utasított ügyeknek hatáskörükbe átvitele folytán reájuk hárulna." A fentemlített törvényszakaszok rendelkezéseinek egybevetéséből — figyelemmel az idézett miniszteri indokolásra is — nyilvánvaló, hogy