Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

106 A Hatásköri Bíróság határozatai. Hb. A feljelentés és a nyomozás adataiból kitűnőleg a gyanúsítottak a terhükre rótt lopásokat 1937. év folyamán több alkalommal nagy részben ketten-hárman közösen, részben egyedül több különböző sértett terhére követték el. Az egyes sértettek kárára eltulajdonított famennyiség csak egy esetben haladta meg a 100 pengőt, azonban ebben az esetben is az állapítható meg, hogy a 100 pengő értéket meghaladó fát több alkalommal tulajdonították el és így az egyes alkalommal ellopott famennyiség értéke a 100 pengőn lényegesen alul volt. Az erdei lopás az 1935. évi IV. t.-c. 261. §-a értelmében erdei kihágásnak minősül akkor, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 100 pengőt meg nem halad és a cselekményt a büntető törvények szerint (kivéve a dolognak bekerített helyről elvitelét) tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntetté minősítő körülmények nem forognak fenn. Az erdei kihágás elbírálása az 1935. évi IV. t.-c. 281. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ellenkező esetben az erdei lopás az 1878. évi V. t.-c. 333. és azt követő §-ai szerint vétség vagy bűntett és elbírálására az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-a I. 1. pontja értelmében a rendes bíróság hivatott. Az 1935. évi IV. t.-c. 203. §-a értelmében abban az esetben, ha több erdei lopás kerül egy ítéletben elbírálás alá, a lopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe nem foglalható, hanem mindegyik cselekményt külön-külön erdei lopásként kell elbírálni. Ez a rendelkezés tehát — a Hatásköri Bíróságnak eddig is követett állandó gyakorlatával egyezően (1911. Hb. 28., 1913. Hb. 59., 1930. Hb. 30. stb.) — kizárja azt, hogy több erdei lopás esetében a különböző alkalmakkor ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe legyen foglalható, vagyis a hatáskör megállapítása szempontjából a különböző időben elkövetett, erdei lopás alkalmával elvitt dolgok értékéi összeadni nem lehet. A fentiekre tekintettel, minthogy az irányadó tényállás szerint nincs adat arra, hogy a különböző alkalommal az egyes tettesek, illetőleg' tettestársak által eltulajdonított famennyiség érteke egy esetben is meghaladná a 100 pengőt, ennélfogva az egyes tettesek, illetőleg tettestársak által elkövetett erdei lopások — a cselekményt a lopott fa értékére tekintet nélkül bűntetté minősítő körülmények fennforgásának hiányában — csak erdei kih á gásnak minő síthe tők. Az erdei kihágás elbírálása pedig — amint már fentebb említve volt — az 1935. évi IV. t.-c. 2S1. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságnak hatáskörébe tartozik. Következőleg ebben az ügyben leimerült hatásköri összeütközést — a. rendelkező rész szerint — a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. jún. 27. — 1938. Hb. 9.) 375. 1936: I. t.-c. 53. §. — Orvosi cím jogosulatlan használatával elkövetett kihágás miatt az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A jelen ügyben a feljelentésben foglalt előadás és a nyomozás