Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre 105 büntető ügyekben. 372—374. évi III. t.-c. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912. évi XXXIII. t.-c. (Kbp.) 11., 12. és 16. §-ainak egybevetett értelme szerint a katonai büntető bíráskodás a tényleges katonai egyéneknek a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett katonai és — a jövedéki kihágások kivételével — .egyéb közönséges bűncselekményeire terjed ki és az utóbbiakra (vagyis nem az 1980. évi li. k-c. második részében felsorol! katonai bűntettekre és vétségekre) a ténylegességi viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntető bíráskodásnak ez az időbeli hatálya a közönséges bűncselekményekre nézve a Kbp. 1<>. §-ának első bekezdése értelmében csak akkor tart — kivételképen — tovább, ha a tényvázlal szerkesztésére hivatott parancsnokság, vagy helyi hatóság, az illetékes parancsnok, vagy az illetékes bíróság, még a ténylegességi viszony megszűnte előtt — vagyis annak tartama alatt — a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést tett. A Klip. 1). §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezésből pedig kétségtelen, hogy a Kbp.-ban. tehát annak 16. §-ában említett „helyi hatóság" alatt kizárólag katonai — nem pedig polgári — hatóságot kell érteni. A tényleges katonai szolgálatban álló egyén által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása tehát a ténylegességi viszony megszűntével — ha csak addig a/, illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést nem tett — a rendes bíróság hatáskörébe tartozóvá válik. Az iratokból megállapítható tényállás szerint pedig H. I. a m. kii. 7. honvéd gyalogezred állományába tartozott gyalogos csak 1935. évi december hó 21. napjáig teljesített tényleges katonai szolgálatot. Eddegi az időpontig, vagyis a katonai büntető bíráskodást megállapító ténylegességi viszony megszűntéig a Kbp. 16. §-ának első bekezdésében említett katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést nem tett. de nem is tehetett, mert az illetékes parancsnok, illetőleg annak ügyésze a gyanúsított terhére rótt közönséges bűncselekményről csak 1936. évi március hó 9. napján, vagyis olyan időben szerzett tudomást, amikor a gyanúsított tényleges katonai szolgálatot már nem teljesített. Erre tekintettel — jóllehet a sértettek feljelentése szerint H. 1. a terhére rótt bűncselekményeket tényleges katonai szolgálatának tartama alatt követte el — a szóbanforgó közönséges bűncselekmény elbírálására, a fentebb előadott okokból nem a katonai bíróság, hanem a rendes bíróság hivatott. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 44.) 373. 1935: IV. t.-c. 258. §. — Városi erdőből 100 pengőt meg' nem haladó értékű fa kivágása és elvitele — erdei kihágás. Emiatt az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1938. febr. 14. — 1987. Hó. 8.) 374. 1935: IV. t.-c. 261. §. — A hatáskör megállapítása szempontjából a különböző idől»en elkövetett erdei lopás alkalmával elvitt dolgok értékét összeadni nem lehet.