Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre, polgári ügyekben. 91 Végrehajtási ügyek. 362. akadályozására, hogy a lefoglalt vagyontárgyak a végrehajtató követelésének kielégítésére fordíttassanak. Kin már engedményezett követelésnek az engedményezőnél lefogla lasa esetében az engedményes által érvényesíteti az az igény tehát, hogy a,: engedmény folytán öt megillető és más személy tartozása fejéhen lefoglalt követelés a zár alól feloldassék. kétségtelenül magánjogi természetű. Minthogy pedig az a körülmény, hogy valamely magánjogi jogviszonyból származó követelést köztartozás miatt közadók behajtásának módjára, foglaltak le. sem a követelés, sem pedig az engedményen alapuló jogok jogi természetét nem változtatja meg, minthogy továbbá általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó követelés elbírálása kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság hatásköréin tartozik, minthogy végül az 1881 : LX t.-c. 100. §-ának mindezideig a, maga egészében kifejezetten hatályon kívül még ném helyezett rendelkezése szerint is, az ugyanezen törvénycikk 92—99. §-aiban foglalt szabályok, vagyis a rendes bírói hatáskört megállapító intézkedések az adóügyekben vagy más, nem a hivatkozott törvény szerint foganatosított végrehajtás folytán keletkezett igényperekben is megfelelően alkalmazandók, ennélfogva a Hatásköri Bíróságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan törvényes jogszabály, amely köztartozás beha jtása végett közadók módjára foganatosított végrehajtás során lefoglalt követelésnek a zár alól feloldása iránti kérelem (igénykereset) elbírálását a rendes bíróság hatásköréből kiveszi és kifejezetten közigazgatási hatóság elé utalja. E kérdés eldöntésénél méltatás tárgyává teendő jogszabályként az 1927 : V. törvénycikkben kapott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás (600/1927. P. M. sz. rendelet = K. K. H. Ö.) 59. §-a jelentkezik, amely az első bekezdésében akként rendelkezik, hogy a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személynél vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól feloldása iránt igénykeresetnek nincs helye, vagyis ilyen esetben a polgári bíróság jogsegélyét igénybe venni nem lehet, s amely szakasz e szabály alól kivételt csak a második bekezdésében felsorolt esetekben enged. Figyelembe veendő továbbá e kérdés eldöntésénél a Hatásköri Bíróságnak az az állandó gyakorlata, amely szerint a K. K. H. Ö. fenti szabálya törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál vagy annak a. lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E vélelemmel szemben a Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint ellenbizonyításnak nines helye (praesumptio iuris et de iure). Ellenbizonyítás és így igénykereset is csak az 59. §. második bekezdésében felsorolt esetekben foghat helyet. Végül az a tény is figyelembe veendő, hogy a Hatásköri Bíróság ennélfogva olyan esetekből kifolyóan felmerült hatásköri összeütközés el-