Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

90 A Hatásköri Bíróság határozatai. Az iratok tartalma szerint B. M. T. község' elöljáróságához intézett kérelmében azon az alapon kérte a lefoglalt termés feloldását a zár alól, hogy a földet haszonbérbe vette és a haszonbért előre fizette. Az adóügy] bizottsághoz beadott fellebbezésében pedig a 15 métermázsa búzának feloldását a zár alól ugyancsak ezen a jogcímen kérelmezte, kiemelvén, hogy ü a haszonbérbeadó adóhátralékáért nem felelős. B. M.-nak a fenti módon indokolt kérelme — figyelemmel arra, hogy a K. K. II. ("). 59. §-ának az igénykereset indítását csak egész kivételesen megengedő 2. bekezdésének esete ezúttal nem forog fenn — a helyes értelmezés szerint, nem a tulajdonjogon alapuló igénykeresetnek, hanem .) hivatkozott §-hoz fűzött utasítás 7. pontja értelmében a végrehajtási eljárás törvény-, illetőleg szabályellenessége miatt emelt panasznak minősül. A haszonbérlői minőségre és a haszonbérelt területen történt foglalásra hivatkozás ugyanis egyértelmű annak kijelentésével, hogy a zálogolás nem a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személynél történt, tehát, hogy a foglalás törvény-, illetőién- szabályellenes volt. A végrehajtási eljárás szabályellenessége ellen irányuló panasz elbírálására pedig a K. K. H. Ö. 46. §. 2. bekezdésében, és 98. §-ában. valamint a 101. §. 2. a) pontjában megjelölt közigazgatási hatóságok és végsőfokban a 104. §. 4. b) pontja értelmében a m. kir. Közigazgatási Bíróság hivatott. A kifejtettek alapján a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a szolnoki m kir. pénzügyigazgatóság között ebben az ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. ápr. 30. — 1938. Hb. 8.) 362. 600/1927. P. M. sz. r. (K. K. H. Ö.) 59. §. — Köztartozás miatt közadók behajtásának módjára lefoglalt követelésnek a zár alól feloldása iránti kérelem, elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A követelés, — mint az a jog. amelynél fogva a jogosult a kötelezettől valamely szolgáltatási követelhet, — az általános magánjogi szabályok értelmében szerződéssel, jelesül engedménnyel átruházható. Az engedmény jogi hatása pedig az, hogy annakfolytán a jogosult személyében változás áll be olyképen, hogy az engedményes lép az engedményező helyébe. Az engedmény tehát jogutódlást eredményez, vagyis a követelés az engedményezőre nézve idegenné válik, annak rendelkezése alól ki van véve és az engedményesre száll át. Az engedményből, mint magánjogi szerződésből folyóan az engedményest úgy az adóssal, mint más harmadik személlyel szemben megillető jogok pedig nyilvánvalóan magánjogi természetűek. Végrehajtás útján lefoglalt vagyoni javaknak (ingóságoknak, követeléseknek) zár alól feloldása iránti kérelem alapja az, s az igényperben az a kérdés döntendő el, hogy az igénylőt a lefoglalt javakra vonatkozóan megilleti-e olyan jog. amely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak meg-