Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

86 Pénzügyi jog. vényszerinti illetékalapként megállapít. (Kb. 15.109/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 27—28.) 313. 158.752/1932. P. M. sz. r. — E rendelet értelmében az államnak, állami üzemnek, törvényhatóságnak vagy községnek, általában közhatóságnak ingók eladására, árúszállításra vagy önálló munka elvállalására tett írásbeli ajánlatok, bárminő alakban legyenek is azok kiállítva, az ajánlatokra megállapított okirati illeték alá esnek. Ennek következtében a szóban levő ajánlatok kereskedelmi levél formájában is illetékkötelesek. (Kb. 16.274/1985. P. sz. — M. K. LV. évf. 14.) 314. — A közkereseti társaságot létesítő szerződésbe foglalt az a kikötés, hogy az egyik társtag az általa X cégtől élvezett 10.000 P-nyi áruhitelét használatra átengedi a közkereseti társaságnak, az 1920:XXIV. t.-c. 13. §-a értelmében vagyonbetétnek minősül s alapja az illetéknek. (Kb. 20.248/1935. P. s:z. — M. K. LIV. évf. 45.) 315. — A meghatalmazás illetékeért a meghatalmazott — ha a meghatalmazást elfogadja — abban az esetben is felelős, ha a meghatalmazó illetékmentes személv. (Kb. 13.669/1935. P. sz. — 1938. E. H. — 1937. márc. 3. — Pod. 1937. évi 2. f. 38.) 316. — A kereskedőnek csak azok a levelei feltételesen illetékmentesek, amelyek üzletének tárgyára vonatkoznak. Ez alatt a kereskedőnek mindennapi tevékenységét, vagyis azt kell érteni, amelyek a folyamatos üzletvitele körébe tartoznak, nevezetesen azokat a jogügyleteket, amelyeknek megkötésével a kereskedő rendes foglalkozási körébe eső üzleti forgalom valósulása jelentkezik. Az üzletszervezési ügyletek (alapító, fenntartó, megóvó irányú ügyletek), mert magukba véve üzleti forgalmat nem jelentenek, nem tekinthetők az üzlet tárgvára vonatkozóknak. (Kb. 6753/1933. P. sz. — M. K. LIV. évf. 27—28.) 317. — Kereskedőnek az üzleti követeléséért folyamatba tett végrehajtás körében, a végrehajtási zárlattal szemben igényt támasztó harmadik személlyel való egyességkötése, levélbe foglalva, nem. feltételesen illetékmentes, mert az ügylet nem tartozik a kereskedő üzletének tárgyai közé. (Kb. 1700/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 7.) 318. — A kereskedelmi levélbe foglalt ajánlat akkor is feltételesen illetékmentes, ha azt közhatósághoz intézik. (Kb. 13.383/ 1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 11.) 319. — Annak levelei, aki ingatlanok adásvételének közvetítésével iparszerüleg foglalkozik, feltételesen illetékmentesek. (Kb. 5579/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 8.)