Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Okirati illeték. 313—237. S7 320. — A feltételesen mentes kereskedelmi levélnek bíróság' előtt történt felhasználásával beálló illetékkötelezettség azt terheli, aki a levelet legelőször felhasználta. Ez szabály akkor is, ha az első felhasználás esetén a levél illetékét nem rótták le, illetőleg" azt a hiány miatt meg nem leletezték. A másodízben felhasználótól az illetéket nem lehet követelni. (Kb. 8677/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 9.) 321. — A levél és az ellenlevél a bérleti szerződés lényeges elemeit magában foglalja, ennélfogva illetékköteles. (Kb. 8872'' 1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 9.) 322. — Okirati, illetőleg jogügyleti illetéket — ez az 1914. évi XLIII. t.-c. 86. §-ának értelemszerű konklúziója — okiratmásolás alapján is lehet követelni, ha a másolaton nincs arra adat. hogy az eredetin az illetéket lerótták, avagy azt illetékkiszabás céljára bemutatták. (Kb. 20.029/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 27—28.) 323. — A bérleti szerződés lényeges elemeit (bérlet tárgya, bérösszeg, bérlet kezdő időpontja) tartalmazó levelet a bérleti szerződést magában foglalónak kell tekinteni, amelv után jogosan követel, a kincstár illetéket. (Kb. 919/1936. P. sz. — M. K. LIV. évf. 27—28.) 324. — Az a levél, amelyben a bérbevevő arról értesíti a bérbeadót, hogy a levélben megjelölt lakást a korábban meghatározott időponttól kezdve bérbeveszi, okiratba foglalt bérleti szerződés, s mint ilyen illetékköteles, annak ellenére, hogy magában az okiratban nincs feltüntetve a bér összege. (Kb. 5160/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 45.) 325. — A kereskedelmi könyv, mint az illetéknek a tárgya, azon a napon keletkezik, amelyen abba az első bejegvzést bevezetik. (Kb. 24.953/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 46.) 326. — Azok a könyvelési lapok, amelyek arra a célra is szolgálnak, hogy azokból az üzletfelek részletfizetéseinek esedékességét megállapíthassák és beszedhessék, illetőleg a kereskedő üzlete körében kötött jogügyletekre vonatkozó adatokat (eladási ár, előleg és részletek összege, teljesített fizetések, egyenleg) tartalmaznak, üzleti eseménvek feljesrvzésére szolgálnak s így illetékkötelesek. (Kb. 6023/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 12.) ' 327. — Kötvényeknek életbiztosítás ellenében való „eladása." nem adásvételi, hanem biztosítási szerződés, amelynek illetékét a biztosító intézet negvedévi illetékbefizetése alkalmával tartozik megfizetni. (Kb. 7441/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 11.)