Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

72 Pénzügyi jog. 269. — Minthogy az egyházközség- részére történt ingatlanajándékozásról készült szerződés az egyházi törvény értelmében csak egyházmegyei és egyházkerületi jóváhagyás után válhatik jogérvényessé, a kincstár joga az illetékhez csak a jóváhagyás napján áll be s a bejelentési kötelezettség is ezen a napon kezdődik. (Kb. 18.466/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 47.) 270. — Terhelt ingatlannak ajándékozása esetében az átvállalt adósság erejéig az ajándékozást csak abban az esetben lehet visszterhes szerzeménynek minősíteni, ha a megajándékozott olyan viszontszolgálatra kötelezte magát, amely a megajándékozót nem terhelte. Az ingatlanra bekebelezett adósság már az ajándékozót is terhelte, s ennek a tehernek átvállalása folytán a teher értéke után is csak ajándékozási s ezen felül az 1.5 vagy 2%-os ingatlan vagyonátruházási illetéket lehet követelni. (Kb. 6989/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 29—30.) 271. —• Leszármazói viszonyban, adóssággal terhelt ingatlannak ajándékozása esetében az adósság értéke után is csak ingyenes ingatlanvagyonátruházási illetéket lehet követelni. (Kb. 1941/ 1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 14.) Ingatlan vagyonátruházási illeték. 272. 1920: XXXIV. t.-c. 1. §. (3) bek., 103., 114. §§. — Nem lehet vagyonátruházási illetéket követelni azután az árverési vétel után, amellyel az árverési vevő azt az ingatlant vagy ingatlanrészt szerzi meg, amelynek az árverést megelőzőleg is tulajdonosa volt. Kb. Az 1920: XXXIV. t.-c. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlannak akár haláleset folytán, akár élők között kötött jogügylettel való átszállása vagy átruházása esik ingatlan vagyonátruházási illeték alá. Ugyanennek a törvénynek 103. §-a pedig kimondja, hogy ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az adásvételre érvényesek. Az árverési vétel folytán való tulajdonszerzés rendszerint úgy történik, hogy a korábbi tulajdonos (jogelőd) tulajdonjoga az árverési vétel folytán átszáll az árverési vevőre (jogutód). De ez csak abban az esetben történhetik, amikor a jogelőd és az árverési vevő két külön jogalany. Ha azonban az árverési vevő az árverési vétel tárgyát tevő ingatlannak az árverési vételt. megelőzőleg már tulajdonosa volt. akkor az árverési vétel jogi ténye tulajdonjogátruházást nem eredményezett. Nincs tehát jogi hatása az árverési vételnek az azt megelőzőleg már fennállott tulajdonjog tekintetében, vagyis nem jött, mert nem jöhetett létre újabb kötelmi jogügylet a jogelőd tulajdonjogára nézve, hanem az árverési vételnek csak ezen felüli tartalma tekintetében keletkezett új alanyi jog: megszűntek a jelzálogos hitelezők javára fennállott tehertételek és feljegyzések s azokat