Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

70 Pénzügyi jog. tendő összegek a nőtestvéreit terhére eső öröklési illetéknek a tárgya. Nem lehet tehát a szóbanlévő összegek után élők közötti visszterhes vagyonátruházási illetéket követelni. (Kb. 1(5.264/1984. P. sz. — M. K. LV. évf. 13.) 255. — Az örökös részére a bíróság a hagyatékot átadta, s így jogosan követel a kincstár a vagyonszerzés után örökösödési és ingatlanvagyonátruházási illetéket. Közömbös tehát, hogy a hagyaték tárgyát tevő ingatlanra az árverést még az örökhagyó életében rendelték el, hogy azt örökhagyó halála után elárverezték és az is, hogy ingatlant a telekkönyvben nem írták az örökös nevére. (Kb. 18.333/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 13.) 256. — A biztosítási intézet kezessége az öröklési illetéknek a biztosítási összegre eső részéért elévül, ha az illetéket nem követelik öt év alatt attól a naptól számítva, amelyen a biztosító intézet bejelentette, hogy a biztosítási összeget az örökös részére kifizette. (Kb. 10.701/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 16.) 257. — Illetékköteles az olyan egyesület javára jutott örökség, amely egyesületnek célja a vallásoktatásnak támogatása s amelynek ilyen irányú működése körében csak alárendeltebb rész a menza fenntartásában bizonyos mértékig jelentkező, az állampolgároknak csak bizonyos körére kiterjedésénél fogva azonban közjótékonyságnak nem tekinthető jótékonyság. (Kb. 2574/1985. P. sz. — M. K. LV. évf. 15.) 258. — Ha az örökhagyó és az örökös között többféle rokonsági viszony forog fenn, az öröklési illeték szempontjából a kisebb kulcsot magával hozó viszony az irányadó. (Kb. 4156/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 15.) 259. — Ingóságokból álló túlterhelt hagyaték után nem lehet sem örökösödési, sem adásvételi illetéket követelni. (Kb. 10.270/ 1935. P. sz. — M. K. LV- évf. 14.) 260. — A hagyaték tárgyát tevő követeléshez való jutás érdekében kiadott 500 P ügyvédi munkadíj nem vonható le az öröklési illeték alapjából, mert nem hagyatéki eljárási költség. (Kb. 19.855/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 49.) 261. — Feltételes szerződésnél az öröklési illeték felfüggesztése tekintetében nincs különbség a között, hogy azt haszonélvezet vagy állag öröklése után szabták ki. (Kb. 10.720/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 49.) 262. — Ha az öröklési illetéknek nyilvántartásba vétele iránti igény fennáll, de az illeték fizetésére köteles fél annak érvényesítését nem kéri, befizetés esetén a fél terhére késedelmi kamat nem számítható fel. (Kb. 21.527/1984. P. sz. — M. K. LIV. évf. 48.)