Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Közadók kezelése. 244—245. öröklési illeték. 246—254. 69 248. 1920: XXXIV. t.-c. 33. §. — A panaszos, aki 65 éves, 10 évre terjedő haszonélvezetet örökölt. Minthogy az 1920. évi XXXIV. t.-c. 331 §-a értelmében 65 éves életkorú embernél az életfogytig tartó szolgáltatás az évi szolgáltatás nyolcszoros összege, a panaszos haszonélvezet-öröklése után az illetéket nem a jog egy évi értékének tízszeres, hanem csak nyolcszoros összege alapján kell kiszabni. A meghatározott időre juttatott haszonélvezet nem vonható súlvosabb illeték alá, mint az életfogytig tartó haszonélvezet öröklése. (Kb. 21.000/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 48.) 249. 1920: XXXIV. t.-c. 45. §. — E §. értelmében a közjegyző a felet a bélyegben lerovandó öröklési illeték lerovására felhívni tartozik. Minthogy a közjegyző ezt elmulasztotta, a fél terhére bírságot nem lehet előírni. (Kb. 16.469/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 48.) 250. 1920: XXXIV. t.-c. 74. §. — Örökös a hagyaték közjegyzői tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvben tudomásul vette, hogy örökhagyó özvegyét az örökhagyó birtokában volt 10.000 P takarékbetétből 5000 P közszerzemény címén megilleti. Mert az örökhagyó honoratior volt, özvegyének nincs közszerzői igénye s ennélfogva az 5000 P tárgya a hagyatéknak s az 1920: XXXIV. t.-c. 74. §-a értelmében mint az özvegyre szállott hagyomány illeték alá' esik. (Kb. 19.609/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 31—32.) 251. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §. — Az örökösödési igény adásvételét az 1920: XXXIV. t.-c. 98. §-a alapján kell illetékezni. Minthogy pedig az örökrész ekkor még meg nem nyilt, az eladott igény értéke bizonvtalan, s ennek folytán az illeték alapja csak a vételár lehet. (Kb. 6985/1934. P. sz. M. K. LIV. évf. 29—30.) 252. 111. díjj. 89. §. — A hagyatéki kimutatás (leltár) illetéke az 111. díjj. 89. §-a értelmében az összes örökösöket egyetemlegesen terheli, tehát a felvételnél jelen nem volt örökösöket is, ez utóbbiak terhére azonban nem lehet felemelt illetéket előírni. (Kb. 3403/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 8.) 253. — Az örökölt ingatlannak az értékelését nem lehet eredményesen támadni, ha az örökösök azt a leltározásnál, illetőleg a közjegyzőnél tartott hagvatéki tárgvaláson nem kifogásolták. (Kb. 8176/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 13.) 254. — Anya és gyermekei között létrejött az az egyezség, amely szerint a fiú a majdan megnyíló anyai hagyatékot egymaga veszi át s nőtestvéreit pénzben elégíti ki, nem az öröklési igénynek eladása, hanem — tekintve, hogy a megegyezés az anya részvételével történt — a nőtestvéreknek anyai öröklési igényükről való lemondása. Ebből folyik, hogy a fiú által majdan fize-