Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

68 Pénzügyi jog. letétből utalták ki, a kamat tehát végrehajtási úton folyt be. A bánatpénz bírói letétbe helyezése nem jelent adófizetést, még ha adótartozásra sorozták is. (Kb. 13.234/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 6.) 244. 9090/1932. M. E. sz. r. — E rendelet alapján 2%-os kamattérítés azt az adózót illette meg, aki az 1932. évben előírt és esedékessé vált adótartozását az év folyamán teljesen befizeti. Adótartozás mindaz az adó, amit befizetés vagy törlés útján ki nem egyenlítenek. Nem illette meg a panaszost kamattérítés, mert nem a teljes adótartozását fizette ki, hanem azzal az összeggel kevesebbet, amelynek törlését kérte, amelynek törlését azonban csak a következő évben rendelték el. (Kb. 21.153/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 44.) 245. 9090/1932. M. E., 178.000/1932. P. M. sz. r. 1. §. 4. bek. A természetes személyeket, a részükre biztosított kamattérítés kedvezménye, az őket terhelő adótartozásnak befizetése folytán, abban az esetben is megilleti, ha közös birtoklás miatt, közös adószámlájuk van valamely jogi személlyel. (Kb. 3463/1936. P. sz. — 1948. E. H. — 1936. okt. 9. — Pod. 1937. évi 2. f. 50.) Öröklési illeték. 246. 1920: XXXIV. t.-c. 6. §. 5. p. — E pont értelmében az öröklési illeték alól mentesek a hazai közoktatási célokra rendelt alapítványok. Az örökhagyó végrendeletében egy tanintézet részére alapítványt tett. Az alapítólevél szerint az alapítvány jövedelméből oly ifjakat kell részesíteni, akiknek szülei nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy fiaik neveltetési kiadásait a maguk súlyos megterhelése nélkül fedezhessék. Több pályázó közül a feltételek azonossága mellett (vallás, előmenetel, rászorultság) előnyben kell részesíteni az alapító rokonait és a több gyermekkel megáldott szülők gyermekeit. Minthogy csak a reászorult, vagyis a szegény rokonok, s ezekkel egy sorban a több gyermekes szülők gyermekei részesülnek előnyben, vagyis az alapítvány nem egy család tagjaira, hanem szélesebb körre terjed ki, az alapítványt nem lehet családi alapítványnak minősíteni, s ezért az alapítvány mentes az öröklési illeték alól. (Kb. 20.854/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 29—30.) 247. 1920: XXIV. t.-c. 13. §. — Ha az egyéni cég egyedüli birtokosa meghal, az üzlet örökség folytán többekre átszáll és a céget, mint közkereseti társaságot, a társascégek jegyzékébe átvezetik, az 1920: XXIV- t.-c. 13. §-a alapján jogosan követeli a kincstár a társasági szerződés illetékét, függetlenül az örökösödési illetéktől. (Kb. 5091/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 10.)