Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

58 Pénzügyi jog. így az ebből származó bevétel forgalmiadó alá esik. (Kb. 8443/ 1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 37.) 202. —• Az egyházi javadalmas a kegyúri illetményfa azon részének értéke után, amelyet mint a szükségletét meghaladót eladott, tűzifa-forgalmi adóváltságot köteles fizetni. (Kb. 5204/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 22.) 203. — Minthogy az után a jogügylet után, amely után az ingó adásvételi illetéket lerótták, nem jár forgalmiadó, kettős adóztatás címén a forgalmiadót az elévülési határidőn belül vissza lehet követelni. (Kb. 6295/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 37.) 204. — Az, aki az áru eladásáról nem tartozik elszámolni annak, akitől az árut eladás céljára kézhezvette (megszerezte), hatásosan nem érvelhet az ügylet bizományi jellege mellett, mert a bizományi ügyletnek éppen az a lényege, hogy a bizományos más részére köti az ügyletet. A forgalmi adót tehát nem a jutaléknak nevezett haszon, hanem a teljes eladási ár után tartozik megfizetni. (Kb. 17.926/1933. P. sz. — M. K. LV. évf. 1.) 205. — A rostonsütővel ellátott takaréktűzhelyek fényűzési forgalmi adó alá esnek. De ha a tűzhellyel szerves kapcsolati>an nem lévő rostélyt későbbi időpontban szállították, fényűzési forgalmiadót nem lehet követelni. (Kb. 1579/1936. P. sz. — M. K. LIV. évf. 37.) 206. — Köztartozás behajtása céljából tartott árverésen befolyt vételár után a fényűzési forgalmi adót a kiküldött szedi és fizeti be, az árverési vevő tehát a kincstárral az adó szempontjából semmiféle jogviszonyba nem kerül. (Kb. 7978/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 22.) 207. — A disznóbőrből készített nyereg fényűzési forgalmi adó alá esik, annak ellenére, hogy a panaszos állítása szerint a nvereg készítéséhez használt bőr hasított bőr volt s nem alkalmas nyereg készítésére. (Kb. 11.172/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 22.) 208. — A zálogház fényűzési forgalmi adót köteles fizetni ilyen adó alá eső azoknak a tárgyaknak a zálogházi becsüsök részére történt elidegenítése után, amelyekre kölcsönt adott s amelyeket nyilvános árverésen eladni nem tudott. (Kb. 20.614/ 1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 22.) Közadók kezelése. 209. K. K. H. Ö. 19. §. — Ha a jövedelemadó alapjának meghatározásánál nem vették figyelembe a házbérjövedelemnek a házadó törlésénél igazolt csökkenését, az ellen az elévülési határidőn belül, a K. K. H. Ö. 19. §-a alapján bármikor lehet jogorvoslattal élni. (Kb. 6847/1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 42.)