Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

44 Pénzügyi jog. az átalakítási kedvezmény engedélyezése meg nem tagadható. — (Kb. 755/1933. P. sz. — M. K. LIV. évf. 38.) 139. 35.000/1931. P. M. sz. r. — A tatarozási és átalakítási házadókedvezmény nem tagadható meg — egyéb feltételek fennforgása esetében — azért mert a fedélhéjazat kicserélése csak részleges volt. Ilyen megszorító rendelkezést a 35.000/1931. P. M., illetőleg 45.000/1933. P. M. sz. rendelet nem tartalmaz. (Kb. 5078/ 1935. P. sz. — M. K. LIV. évf. 40.) 140. 2030/1932. M. E. sz. r. — Azokban az esetekben, amelyekben a házadónak az alapja nem a főbérlő, hanem az egyes albérlők által fizetett bérösszeg, a két bér összege közötti különbözet után kivetett házadó mérve és jogossága ellen a főbérlőt is megilleti a jogorvoslat joga. (Kb. 12.820/1935. P. sz. — 1934. E. H. — 1936. dec. 9. — Pod. 1937. évi 2. f. 30.) 141. 14.500/1932. P. M. sz. r. — A házbérkövetelés behajthatatlansága tekintetében — a házadó törlése céljára — a 14.500/ 1932. P. M. rendelet az 1200 P évi bért meg nem haladó bérlettárgyaknál könnyítéseket léptetett életbe. Ha a behajthatatlan időszakra eső érvényes bér 1200 P-t meg nem haladott, akkor a kedvezményt alkalmazni kell, annak ellenére, hogy az adókivetés céljára bejelentett bér még 1300 P volt. (Kb. 13.643/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 38.) 142. 60.200/1932. P. M. sz. r. — E rendeletnek azt a szabályát, hogy ha a ház birtokosa a több bérleményből álló épületet (épületrészt) főbérlőnek adja bérbe s ez adja ki az azokat lakó albérlőknek, a házadónak alapja nem a főbérlő, hanem az albérlők által fizetni kötelezett összeg, nem lehet alkalmazni szállodai vagy hasonló célokra bérbevett és bútorozva albérletbe adott épületek esetében. (Kb. 7295/1936. P. sz. — M. K. LIV. évf. 39.) 143. 1390/1933. M. E. sz. r. — Az 1908: XLVIII. t.-c. rendelkezése folytán ideiglenesen 10%-os mérvben házadó alá eső épületet nem lehet adómentes épületnek tekinteni s ennélfogva az ilyen épületet az 1390/1933. M. E. számú rendelettel meghatározott rendkívüli pótlék alóli mentesség meg nem illeti. Kb. Panaszos azt vitatja, hogy az 1390—1933. M. E. sz. rendelet alapján háza után nem lehet rendkívüli pótlékot kivetni, mert az 1908. évi XLVIII. t.-c. alapján, háza, a 18 évi teljes mentesség után. a további 12 éven át is mentes a házadó alól és így ez alatt az idő alatt sem lehet házadó köteles épületnek tekinteni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az említett rendelet 1. §. 2. bekezdésének 1. pontja a rendkívüli pótlók alól kifejezetten csak a házadó alól állandóan vagy ideiglenesen mentes épületeket mentesíti.