Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Házadó. 139—147. 45 Az 1908. évi XLVIII. t.-c. 11. §. 1. bekezdésének f) pontja akként rendelkezik, hogy ennek a törvénynek alapján az épületek 18 évig mentesek az állami házadó alól, ezen 18 év letelte után pedig további 12 évig abban a kedvezményben részesülnek, hogy állami házadó fejében csupán a tiszta házbérjövedelemnek 10%-át fizetik. A mentesség tehát csak 18 évre terjed és ezt követöleg az ilyen épületek a törvény kifejezett rendelkezése szerint házadókötelesek lettek. A kedvezmény csak az adó mérvében maradt meg. A különleges törvényes intézkedés folytán csak a tiszta házbérjövedelem 10%-os mérvében házadóköteles épületet nem lehet adómentes épületnek tekinteni és így az idézett újabb törvényerejű jogszabály a rendkívüli pótlék alól ilyen épületnek mentességét nem biztosított. A rendkívüli pótlék fizetési kötelezettségének megállapítása tehát, az érvényes jogszabályok helyes értelmezésén nyugszik. (9177/1934. P. sz. — 1903. E. H. — 1936. nqv. 26. — Pod. 1936. évi 4. f. 3.) 144. 16.330/1933. M. E. sz. r. — E rendelet értelmében, az üresen állott épület (épületrész) bérbeadását vagy használatbavételét 8 nap alatt be kell jelenteni. Elkésett bejelentés esetén a bejelentés havának végéig járó adó kétszeres összegét kell bírság fejében megfizetni. A bírság felett a pénzügyigazgatóság végérvényesen határoz, az ellen nincs panasznak helve a közigazgatási bírósághoz. (Kb. 16.889/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 39.) 145. 16.330/1933. M. E. sz. r. — E rendeletnek azt a határozmányát, hogy ha valamely épületnek (épületrésznek) a bérjövedelme a házadó alapjául vett bérjövedelemmel szemben időközben emelkedett vagy csökkent, annak az év május hó 20-ig történő bejelentése alapján, az év második felére kivetett házadót megfelelően helyesbíteni kell, nem lehet alkalmazni a bérbe nem adott épületek haszonértéke után kivetett házadóra. (Kb. 19.834/1084. P. sz. — M. K. LIV. évf. 39.) 146. 16.330/1933. M. E. sz. r. — A házadóbírság mértékének megállapításánál csak a házadót lehet figyelembe venni, annak járulékait számításon kívül kell hagyni, mert az 1031: XXVI. törvénycikkben, illetőleg az 1932: VII. törvénycikk alapján kibocsátott 16.330/1933. M. E. rendeletben a bírság mértéke szempontjából csak a házadóról van szó s abban a járulékok nincsenek említve; a 66.000/1034. P. M. rendeletnek az a rendelkezése tehát, hogy bírság fejében a járulékok kétszeres összegét is elő kell írni. a. törvényerejű jogszabálynak alap nélküli kiterjesztése. — (Kb. 13.559/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 1.) 147. 35.000/1933. P. M. sz. r. — E rendelet értelmében ház-, adókedvezményre igényt adó átalakítás a magyar szén használatára alkalmas központi fűtőberendezés létesítése. Neiri lehet el-