Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Kereseti adó. 52—64. 29 57. K. K. H. Ö. 75. §. 2. pont. — Az a körülmény, hogy az adózó bevételét betegségének gyógyítására fordította, a kereseti adóalap leszállítására nem nyújt jogalapot (K. H. Ö. 75. §. (2) 3.), mert ezek a kiadások a nvers bevételből le nem vonhatók. (Kb. 20.042/1933. P. sz. — M. K. LIV. évf. 40.) 58. K. H. Ö. — Az a kártérítésnek nevezett járadékszerű szolgáltatás, amelynek tíz éven át való megfizetésére valamely cég annak ellenében kötelezte magát, hogy a szerződő másik fél gyárüzemét megszünteti, általános kereseti adó alá esik. (Kb. 2778/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 26.) 59. K. H. Ö. — Annak a terhére, aki két albérlőjétől évi 612 P-t kap, a lakásért azonban a háztulajdonosnak 1100 P-t fizet, az albérletbeadás után nem lehet kereseti adót előírni, mert csak azért tart albérlőket, hogy saját lakbérét könnyebben fizethesse. (Kb. 23.031/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 41.) 60. K. H. Ö. — Az orvosnak az OTI-tól járó tiszteletdíja nem szolgálati viszonvból eredő járandóság s azért általános kereseti adó alá esik. (Kb. 2811/1933. P. sz. — M. K. LV. évf. 2.) 61. K. H. Ö. — Bútorozott lakásnak bérbeadásából származó jövedelemnek az a része (a bér 30 százaléka), amely nem alapja a házadónak, kereseti adó alá esik. (Kb. 6.343/1936. P. sz. — M. K. LIV. évf. 41.) 62. K. H. Ö. — A kert bérbeadásából származó bérjövedelem a kert tulajdonosánál kereseti adóval mec nem róható. (Kb.. 24.013/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 40.) 63. K. H. Ö. — Ügyvédeknek zárgondnoki működésükért felvett díjait, mint az ügyvédi foglalkozás keretébe tartozó jövedelmet, annak keretében kell megróni kereseti adóval. (Kb. 3.650/1936. P. sz. — M. K. LIV. évf. 40.) 64. K. H. Ö. — A 179. sz. jogegységi megállapodás kimondotta azt az elvet, hogy a szöllőbirtokos saját termésű borának korlátolt kiméréséből származó jövedelme általános kereseti adó alá csak akkor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy annál az üzletszerűség fennforog. A bíróság az üzletszerűség ismérveit pedig ezúttal a következőkben állapítja meg. Az üzletszerűség fennforog, ha a szöllőtermelő saját termésű borának árusítása céljából: a) bárhol — akár saját házában, akár bérelt lakásán, nyilt üzlethelyiséget tart. vagy ha b) külön kimérő üzleti alkalmazottja van. Ezzel szemben az .,üzletszerűség" esete nem forog fenn akkor, ha: a szöllőbirtokos termelői kimérését vagy a saját pincéjében, vagy a saját lakásán folytatja — feltéve, hogy e célra sem nyilt üzlethelyiséget, sem pedig külön üzleti alkalma-