Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

288 Személy] és családi jog. 693. Ht. 3., 5. §. — Eljegyzési ígéret alakszerűtlensége. — Eljegyzésből folyó kiadások iránti követelési jog elévülésének figyelembe vétele. — I. A Ht. 3. §-a formaszerű eljegyzést nem követel meg, hanem a házasságkötésre vonatkozó kölcsönös, komoly, alakszerűséghez nem kötött ígéret is megvalósítja az eljegyzés fogalmát. — II. Az eljegyzésből folyó kiadások iránti követelési jog elévülése hivatalból figyelembe nem vehető. K. Téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felek közt eljegyzés nem történvén, a Ht. 3. §-a értelmében e címen a felperes vagyoni megtérítést nem igényelhet. Mert e törvényhely formaszerű eljegyzést nem követel meg. hanem a házasságkötésre vonatkozó kölcsönös, komoly, alakszerűséghez nem kötött ígéret is megvalósítja az eljegyzés fogalmát. Az alapos ok nélkül be nem váltott házassági ígéret folytán tehát alperes tartozik mindazt megtéríteni a felperesnek, amit az, vagy családja, bízva az alperes házassági ígéretében, az alperesié költött. Ilyen kiadás az, amit a felperes azon a címen tett keresetbe, hogy az alperes igen gyakran vett igénybe a felpereséknél étkezést. Kiemeli a kir. Kúria, hogy a Ht. 5. íí-a alapján az eljegyzésből folyó kiadások iránti követelési jog elévülése címén az alperes kifogást nem emelt, az elévülés pedig hivatalból figyelembe nem vehető. (1936. okt. 14. — P. III. 2033/1936.) 694. Ht. 39. §. — Házasságkötés tulajdonképeni céljának vizsgálata bontóperben? K. Figyelmen kivül hagyandók azok a perbeli előadások, hogy az alperesnek mi volt a célja és szándéka a házasság megkötésével, mert a H. T. 39. §-a értelmében a házasságkötési kijelentések sem feltételhez, sem időhöz nem köthetők s ekként a házasság intézménye a megkötött házasság tartalmával ellentétes egyéni érdekek színleges fedezésére fel nem használható. (1936. szept. 9. — P. III. 1546/1936.) 695. Ht. 47., 87. §. — Semmisségi per elmebeteg házastárs ellen. — Ellentétben a Ht. 87. §-ának a bontó perekre vonatkozó rendelkezésével, a Ht. 47. §-a semmisségi per megindítására, jogosultak között annak a kiemelése nélkül jelöli meg a házastársakat, hogy ha az egyik házastárs elmebeteg, a semmisségi pert csak ő indíthatja meg. Ennek az oka nyilvánvalóan altban rejlett, hogy nem áll a köz érdekében, hogy semmis házasságok tartassanak fenn. (K. 1937. febr. 19. — P. III. 6248/1936.) 696. Ht. 53. §. — Megtámadás kényszer miatt. — Állandó bírói gyakorlat, hogy fenyegetés alatt oly jogellenes cselekmény értendő, amellyel a másik fél a megtámadó felet szabad akaratelhatározását kizáró kényszerhelyzetbe hozva, bírta, reá a házasság kötésére.