Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Eljegyzés; házasságkötés; házasság megszűnése. 693—697. 289 K. A felperes megtámadási keresetét a H. T. 53. §-ára alapította. A H. T. 53. §-a értelmében megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte meg. (... Mint a fejben ...) Nem vitás tényállás, hogy a peres felek a házasság megkötése (1934. május hó 25.) előtt már 1927. évtől kezdődőleg egymással a nemi életre is kiterjedő viszonyban éltek, amely idő alatt a felperest az alperes az 1932. évi december hó 19-én kelt „megállapodás" című okirat szerint 7100 pengő kölcsönben részesítette s amely okirat tartalma szerint az alperes a követeléséről a felperessel szemben abban az esetben lemond, ha őt a félperes feleségül veszi. A felperes 1934. évi május hó 8-ig sem a kölcsöntartozását nem egyenlítvén ki. sem az alperest feleségül el nem vévén, ellene az alperes csalás (házasságszédelgés) büntette miatt a rendőrkapitányságnál feljelentést tett. Később a feljelentés megtétele után 1934. évi május hó 21-én a peres felek egymással oly megállapodást létesítettek, hogyha a felperes az alperessel 1934. évi május hó 30. napjáig házasságot köt. az alperes a büntető feljelentést visszavonja, a felperesnek tartozását elengedi; ha pedig a házasságot a felperes a megjelölt időpontig nem kötné meg, az alperes a büntető feljelentését fenntartja. Ily előzmények után a peres felek a házasságot 1934. évi május hó 25-én megkötötték. A felperes azért kérte a házasságot a H. T. 53. §-a alapján érvényteleníteni, mert a házasság kötésekor a tényállásból folyólag, zaklatás folytán előidézett lelki harc hatása alatt állott és a büntető ügytől félt. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével elutasította. A fellebbezési bíróság döntését a felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. A támadás nem helytálló. Az alperesnek a felperessel szemben fennálló követelése jogos volt. Jogos követelése folytán pedig igénybe vehette az alperes a hatósági beavatkozást és az ellen — amint azt a fellebbezési bíróság is helyesen állapítja meg — a 40-ik életévét meghaladott felperes, aki magántisztviselő is volt és nagyobb fuvarozási vállalatnak a tulajdonosa, törvényes kereteken belül védekezhetett, ha az alperes követelését nem találta törvényes alapon nyugvónak, s nyilvánvalóan birnia kellett annyi önállósággal is, hogy az adott körülményekkel tisztában legyen. Az alperes feljelentése tehát nem lehetett alkalmas arra, hogy az a felperest szabad akaratelhatározását kizáró kényszerhelyzetbe hozza, és így a H. T. 53. §-ában előírt kényszer sem foroghat fenn. (1936. okt. 9. — P. III. 2175/1936.) 697. Ht. 54. §. c) pont. — Házasság megtámadása nösztehetetlenség címén. — A Ht. által a házasság érvénytelenítéséhez Döntvénytár. 1937. 19