Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

16 Közigazgatási jog. soknál. Vagyis az elítéltnek az ítéletben meghatározott időre választói jogát és választhatóságát felfüggeszti, de egyúttal az országgyűlési, a törvényhatósági és községi képviselőtestületi esetleges tagságát is megszünteti. Az 1930. évi XVIII. t.-c. 27. §-a a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnési esetei között nem sorolja fel az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett bizottsági tag tagsági jogának megszűnését. Holott ily cselekvőképességét vesztett egyén, aki a saját ügyeiben nem járhat el, a közület ügyeiben eljárni nem képes. Az 1925. évi XXVI. t.-c. 7. §-a az elmebeteget a választójogból ki is zárja még az esetben is, ha nem áll gondnokság alatt. Az 1925. évi XXVI. t.-c. 7. §-a a választójogból ugyancsak. kizárja azt, aki csőd alatt áll. Az 1930. évi XVIII. t.-c. 27. §-a a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnési esetei között a csődnyitást nem sorolja fel. Holott a közadós, aki az 1881. évi XVII. t.-c. értelmében vagyona felett a rendelkezési jogát veszti, közvagyon felett, a dolog természete szerint, nem határozhat. Téves a megtámadott határozatnak az a jogi álláspontja, hogy mintán az 1930. évi XVIII. t.-c.-nek a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnéséről intézkedő 27. §-a a választójognak és választhatóságnak felfüggesztését a törvényhatósági bizottsági tagságot megszüntető okként nem említi és miután szerinte a törvényhatósági bizottsági tagság az 1878. évi V. t.-c. 56. §-a alapján sem szűnt meg, dr. V. J. törvényhatósági bizottsági tagsága azért, mert a m. kir. közigazgatási bíróság választójogát és választhatóságát az 1925. évi XXVI. t.-c. 128. §-ának (1) bekezdése alapján egy évi időtartamra felfüggesztette, — meg nem szüntethető. Az 1930. évi XVIII. t.-c. 27. §-a a törvényhatósági bizottsági tagságnak megszűnési eseteit az 1929. évi XXX. t.-c. 21. §-ának megfelelően sorolja fel. Ez utóbbi törvény megszűnési oknak említi még meg a bizottsági tag elhalálozását és önjogúságának elvesztését. Az 1930. évi XVIII. t.-c. miniszteri indokolása a 27. §-hoz külön indokolást nem füz. hanem hivatkozik az 1929. évi XXX. t.-c. 21. §-a törvényhozási tárgyalásának anyagára. Az 1929. évi XXX. t.-c. 21. §-ának a törvényjavaslat 18. §-a felel meg. Az imént hivatkozott §. miniszteri indokolása szerint már az 1886. évi XXI. t.-c. 33. §-a is kimondotta, hogy aki elveszti tagsági képességét, az „megszűnik tagja lenni a bizottságnak" és hozzáfűzi ,.a javaslat (1) bekezdése csak szabatosabb körülírása ennek az elvnek". Az országgyűlési napló a már több ízben hivatkozott 27. §. mikénti értelmezése tekintetében támpontot nem szolgáltat. Ily körülmények" között arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy a törvényhozásnak az 1929. évi XXX. t.-c. és az 1930. évi XVIII. t.-c. megalkotásánál, a célzata az volt, hogy „aki elveszti tagsági képességét, az megszűnik tagja lenni a bizottságnak". Ezen az elvi állásponton volt a Budapest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről alkotott 1872. évi XXXVI. t.-c. 28. §-a is..