Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Jogi személyek. — A személyiség joga. 682—684. 275 nem jött létre és a végrendeletnek az alapítványi ügyletet tartalmazó része semmis lenne. Az alapítvány a fent kifejtettek értelmében a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség érdekeit van hivatva szolgálni. Sem (...mint a fejben [. a....) Az utóbbi szempontból annál kevésbé, mert Csehszlovákia a Szövetséges és Társult Föhatalmakkal az 1919. évben kötött kisebbségi szerződésben elismerte a területén élő nemzeti kisebbségeknek az élethez és szabadsághoz való jogát, ideértve többek között a vallás szabad gyakorlatát és az iskolaalapítás és fenntartás lehetőségét. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek egyébként arra is módja van. hogy a közérdek értlekében az alapítvány eddig (...mint a fejben II. a....) Ily körülmények között nem helytálló a felpereseknek az az álláspontja, hogy az öröklésre hivatott alapítvány célja tilos és ennek folylán megdől minden ehhez fűződő következtetésük is. t. i. hogy az örökhagyó téves feltevésben végrendelkezett, hogy a rendelkezésének végrehajtása lehetetlen és hogy ily rendelkezés tételéből mái- egymagából megállapítandó, hogy a végrendelet megtételekor az örökhagyónak nem volt meg az ítélő és elhatározási képessége. (1986. jún. 12. — P. 1. 1352/1936.) A személyiség joga. 683. Mt. 108. §. — Névviselés joga. — A névviselésnek jogi jelentőséget az ad, hogy a névben testesül meg és érvényesül a személyiség. Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illet meg, ennélfogva másokat annak jogtalan használatából kirekeszthet. Senki sem tartozik tehát tűrni, hogy a nevét harmadik személy a maga vállalatához — a kelendőség fokozása végett — reklám gyanánt felhasználja. (K. 1936. dec. 16. — P. II. 5006/1936.) 684. Mt. 108. §. — Névhasználat átengedésének hatálya. — Névhez való jog elévülhetetlensége. — LA név használata az egyén legszemélyesebb joga: arról az egyén szabadon rendelkezhetik és a nevének mint kizárólagos tulajdonának a használatát másnak megengedheti, — azonban csakis a saját nevének a használatát ruházhatja át jogérvényesen, és a névhasználat átengedése csak az átengedő egyén életére, illetőleg haláláig szólhat. — II. Minthogy a név családi névből és utónévből áll, ebből folyólag az egyén engedélye csak annyiban érvényes, amennyiben a teljes nevének a használatát engedi át másnak: amennyiben pedig csak a családi nevét engedi át, az csupán olyan értelemben joghatályos, hogy az átruházó egyén teljes nevének a használatba vétele tekinthető átengedettnek. — III. A névhez való jog sohasem enyészik el. a nevet a család bármely tagja bármikor visszakövetelheti. K. (... Mint a fejben 1. és II. a....) A felperes jogelődje, herceg E. M. ugyan a ..herceg E." név hasz18*