Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

272 Szőnél//} és családi joy. zési bíróság jogszabálysértés nélkül utasította <jl a felperesnek arra irá­nyuló s a felülvizsgálati eljárásban már meg nem változtatható kereseti kérelmét, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjoga 'a karlócai szerb patriar­kátus tulajdonát tevő s a karlócai szerb patriarkátus Nagy Igazgató Ta­nácsának kezelése és rendelkezése alatt álló Elidegeníthetetlen Alap ne­vére kebeleztessék be, ugyanazért a kin Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét mint alaptalant elutasította. (1937. jan. 29. — P. V. 3847/1936.} 679. Mt. 48. §. — Izraelita anyakönyvi kerület jogi szemé­lyiségének kérdése. — Ha az 1888. évi 1191. eln. számú vallás­és közoktatásügyi miniszteri rendelet életbelépése előtt az izr. anyakönyvi kerületnek volt is külön jogi személyisége, az emlí­tett rendelet életbelépése óta azt már nem lehet az anyakönyvi kerületként is működő s a rendelet 1. pontja szerint fő- vagy anyahitközségnek tekintendő hitközségtől különböző, önálló jogi személynek tekinteni. K. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az izr. anya­könyvek vezetése tárgyában kiadott és az 1885. évi 1924. eln. számú kör rendelettel közölt szabályrendeletét, amelyre a fellebbezési bíróság a II. r alperesként perbevont gödöllői izr. anyakönyvi kerület perképességével kapcsolatban hivatkozik, részben módosította a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az izr. hitközségek ügyeinek és az anyakönyvi ügyhöz való viszonyuknak szabályozása tárgyában kiadott 1888. évi 1191. eln. számú rendelete. Ennek a rendeletnek 6. a. pontja szerint az „izr. anyakönyvi kerület" helyébe az illető „izr. hitközség" lép, melynek kebelében a kerület anyakönyvvezető rabbisága fennáll és amely a székhelyén kívül fennálló fiókhitközségekkel és imaházi egyesületekkel közös anyakönyvvezető rabbi­sági ügyeiben „izr. hitközség, mint anyakönyvi kerület" megjelölést használ. Az „izr. anyakönyvi kerület" külön szabályzata, ilyennek nemlétében pedig és ha az izr. hitközség helyi alapszabályaiban sem foglaltatnak a kerülettel való közös ügy mikénti intézésére vonatkozó külön intézkedések, az előbb említett 1885. évi szabályrendelet 3. §-ának az izr. anyakönyvi kerület szervezetére vonatkozó rendelkezései az 1888. évi 1191. eln. számú rende­let 6. b. pontja értelmében az .,izr. hitközség mint anyakönyvi kerület" adminisztrációjára nézve birnak érvénnyel. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy. ha (.. . mint a fejben ..) Az irányadó jogszabályoknak megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a II. r. alperesként perbevont gödöllői izr. anyakönyvi kerületnek önálló jogi személyisége és így perkép<'ss<''<:o nincsen. (P. I. 1932/1936. sz.) 680. Mt. 48. §. — Erdőbirtokosság felelőssége tagjainak a megalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért? — Az erdőbir­tokosság az 1898: XIX. t.-c. által megállapított jogkörében csak akkor alakul meg, tehát jogok és kötelezettségek alanya csak akkortól kezdődően lehet, amikor a földmívelésügyi miniszter ál­tal jóváhagyott szervezeti szabályzata életbelép.

Next

/
Thumbnails
Contents