Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Jogi személyek. 678. 269 zést tartalmaz, amely szerint a volt magyarországi görögkeleti egyháznak „Jugoszlávia területén kivül eső részei szervezet tekintetében ugyanolyan vallási és anyagi viszonyban maradnak a szerb prayoslav egyházzal szemben, mint amilyenben,eddig a szerb metropolitákkal szemben voltak, mindaddig, amig ez a viszony másként nem szabályoztatik." Ámde az igazságügyminiszter jelzett válasza mint közokirat a következőket is bizonyítja: A magyar kormány azokat a szerveket, amelyek a jugoszláv állam területén fennálló görögkeleti szerb egyházra irányadó ottani újabb jogszabályok értelmében a megszüntetett karlócai metropolia szerveinek helyébe lépnek, — sohsem ismerte el, sőt a jugoszláv egyházi törvény említett 14. §-ával szemben diplomáciai úton kifejezetten tiltakozott. A magyar kormány egyúttal hivatkozott a magyar államot a magyarországi görögkeleti egyház felett megillető legfelsőbb felügyeleti jogra. (Jus supremae inspectionis.) Tiltakozó jegyzékében a magyar állam souverenitásába ütközőnek jelentette ki mindazokat a külföldi, habár csak ideiglenes jellegű intézkedéseket, amelyek a magyar állam hozzájárulása nélkül akár vallási, akár vagyoni tekintetben az autokephal magyar görögkeleti egyház függetlenségét érintik. Ilyen körülmények között a kir. Kúria azt vette irányadóul, hogy felperes a jelen perben oly jogot kiván érvényesíteni, amely az eredetileg egységes, autokephal magyarországi görögkeleti szerb egyház Elidegeníthetetlen Alapja által kötött ügyletre van alapítva s amely jognak a tárgya a nevezett egyház szétszakítása folytán a trianoni szerződés következtében egyelőre bár csonkává vált és kiegészítésre szoruló, de meg nem szűnt autokephal magyar görögkeleti egyház területén maradt vagyon. Érvényesíteni kívánja pedig olyan ítélet alapján, amelyet a jugoszláv állam által hozott egyoldalú rendelkezés folytán létesült képviseleti szervvel: a Nagy Igazgató Tanáccsal szemben eszközölt ki. Az említett ténybeli és jogi helyzet alapulvétele, valamint annak kiemelése mellett, hogy a jugoszláv egyházi törvényben foglalt jogszabályok és az annak alapján gyakorolt egyoldalú rendelkezések elismerésére a magyar államot sem a trianoni szerződés, sem más nemzetközi egyezmény nem kötelezi, — a kir. Kúria alaptalannak találta a felperesnek azt a felülvizsgálati támadását, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel utasította el keresetét. Az arra irányuló kereseti kérelem teljesítése ugyanis, hogy a perben szereplő ingatlanok tulajdonjoga a „karlócai szerb patriarkátus tulajdonát tevő és a karlócai szerb patriarkátus Nagy Igazgató Tanácsának kezelése és rendelkezése alatt álló Elidegeníthetetlen Alap nevére kebeleztessék be, — a kifejtettekből megállapíthatóan nemcsak abba a jogi akadályba ütközik, hogy felperes azzal a képviseleti szervvel szemben kieszközölt ítéletre kívánja a kereseti igényét alapítani, amely szervet a magyar jog az A. és C. alatti okiratokban foglalt jogügyleteket megkötő Elidege-